„A színésztől nem lehet elvenni az alapegyéniségét, mert akkor meghal. A színész csak abban a szerepkörben létezhet, amit lényegében önmagában hordoz. És annyit ér, amennyit a saját belső tartalma”
18. századi húsvéti misztériumjátékot állított színpadra a Pázmány bölcsészkarának színtársulata. Használhatóak-e ma is ezek a drámák? Valóban vallásos volt-e a nép? A téma szakértőjét, Medgyesy S. Nobert művelődéstörténészt kérdeztük.