Európa oltásbajnoka

Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Felpörgött az oltási program Magyarországon: januárban összesen 279 ezer dózis koronavírus elleni vakcinát adtak be az oltópontokon (222 ezer ember az első, 57 ezer az első és a második oltást is megkapta), februárban ez a szám 927 ezerre ugrott (677 ezer elsőre, 250 ezer másodszorra beoltott személy volt). Március 16-án, lapzártánkkor a beadott vakcina­adagok száma már megközelítette az 1,75 milliót (az oltás első dózisát 1,35 millióan, a másodikat 400 ezren kapták meg), és könnyen lehet, hogy mire lapunk az olvasó kezébe kerül, a februári számokat sikerül megduplázni.

Az országos tiszti főorvos, Müller Cecília februári cél­kitűzése, az összes előzetesen regisztrált személy beoltása túl magas lécnek bizonyult, már csak azért is, mert az akkor vakcinára jelentkező 2 millió fős tömeg mostanra 3,3 milliósra duzzadt. Ezzel és az eseti, főleg adminisztrációs jellegű hibákkal – mint a március eleji eltévedt sms-sorozatok – együtt is objektíven megállapítható: 
Magyarország kiemelkedően jól halad az immunizálással. Hazánk európai uniós összehasonlításban ezüstérmes Málta után: az apró szigetország átoltottsági rátája március 16-án 17,3 százalékos volt, hazánké 13,8 százalékos (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ­nál 15,3 szerepel), a bronzérmes Finnország 12,6-del.

Az eredményes magyar oltási program olyan, a magyar kormánnyal aligha szimpatizáló lapoktól kapott dicséretet, mint a The New York Times és a Die Welt. Az amerikai lap arról számolt be, hogy Magyarország a tizenkettedik legjobban átoltott ország a világon, a német újság pedig egyenesen az oltási kampány Európa-bajnokának nevezte hazánkat. „Magyarország az utóbbi napokban extrém módon felgyorsította az oltást, ezzel pedig gyorsabb, mint bármelyik EU-s ország” – írta Gregor Schwung kommentárjában. A szerző emlékeztetett, hogy már az év végén kilógtunk az európai rendelési procedúrából, mivel 7 millió oltóanyagdózist foglaltunk le Oroszországból és Kínából – az EU-ból rendelt 19 millión felül.

Dinamikusabb keleti szállítás
A kedvező átoltottsági adat mögött alapvetően két tényező áll. Egyrészt ha ömleni nem is, de bővebb sugárban csorogni kezdett az uniós csapból az oltóanyag. A Pfizer–BioNTech szállította eddig magasan a legtöbbet, jelen sorok írásakor összesen kicsivel több mint 1 millió adagot; AstraZenecából 405 ezer, Modernából 80 ezer érkezett. Ám önmagában ez kevés lenne, az átoltottság relatív – sajnos a halálozások és a megbetegedések számának csökkenésében egyelőre nem mérhető – sikerében jókora része van a párhuzamosan megrendelt Sputnik V és Sinopharm-vakcináknak; előbbiből 426 ezer, utóbbiból 1 millió már megérkezett (s elvileg 17-én újabb 100 ezer érkezik), és ahogy átestek a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ ellenőrzésén, elkezdték velük oltani az embereket. Nem mellesleg a korábban szkepticizmussal kezelt orosz vakcináról svéd kutatók megállapították, hogy az egyik leghatásosabb oltás a koronavírus ellen; a svéd Umeåi Egyetem tudósai eredményeiket a PNAS tudományos lapban publikálták. Egyébként eddig ötven országban engedélyezték az alkalmazását, ahol az összlakosság meghaladja az 1,3 milliárdot. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még csak most vizsgálja az orosz vakcinát.