Kitelepítés sújtotta Zsákai Piroska gyerekkorát, családja rendszerellenesnek számított, élete során mégis orosz és magyar emberek lelki sebeit is gyógyította.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Az első napokban anyámat kivezényelték a rizsföldre, az öcsém bömbölt, hogy »anyája, ne menj«, anyám a sorban bőgött, én meg ott maradtam nyolcévesen a testvéremmel. Beállítottam a juhász itatóvályújába, hogy lemosdassam, bár előtte már szobatiszta volt. Így nyitottunk mi a Hortobágyon” – emlékezik vissza Zsákai Piroska a hetven évvel ezelőtti pillanatokra. Családját 1950-ben a rendszer ellenségnek nyilvánította, vasutas édesapját klerikális tevékenységért először Kistarcsára, majd Recskre vitték, az anyát és két kisgyerekét pedig az Alföldre internálták. „Dupla büntetés volt, anyagilag is megviselt bennünket a szétszakítás, és lelkileg is; mai napig apakomplexusom van.”
Piroska, hároméves öccse és édesanyjuk – ötszáz másik kitelepítettel együtt – három évet élt a birkahodályban. „Érkezésünk előtt a birkákat átterelték az épület másik felébe, a földön tocsogó trágyalére szalmát szórtak, arra költöztettek rá bennünket. Anyámat éjszakára vitték borsót csépelni: meghagyta, hogy el ne aludjak, hogy a patkányok le ne rágják öcsém fülét.” Három nap után kaptak először enni, akkor az okozott gondot, miben hozza el a kislány a nekik járó részt, ugyanis szinte üres kézzel hurcolta el őket otthonról az ÁVH: nyolc tepsi volt náluk és semmi más. Később az internált gyerekeknek „iskola” alakult, egy fiatal, nem pedagógiát végzett, de értelmes srác tanárnak állt közéjük, és a nagynénjétől kapott óravázlatok alapján vezette a tanórákat. „Három év alatt, míg ott voltunk, csak oroszból maradtam le, mert ahhoz egyáltalán nem értett” – emlékszik vissza Piroska.
1953-ban elengedték a családot, édesapja is hazamehetett. Korábbi hatvani házukat a tanácselnök kívánta meg – „első estéjén a nemrég lerakott konyhakövön vágatta a fát” –, aki később zűrös ügybe keveredett, így éjszaka kellett elköltöznie. A szomszéd felhívta Piroska édesanyját, hogy „jöhetnek honfoglalni”, ők még akkor elindultak, és a tanácselnöktől kérték vissza az ajtóban saját házuk kulcsát.
A kutatók véleménye szerint ez a torzított emlékezet egy olyan társadalmat tükröz, amely szinte teljesen védtelen az információs, hibrid és kognitív hadviseléssel szemben.
Ne tévesszen meg senkit a fess ing, a fazonra trimmelt arcszőrzet, ugyanazt akarják, ugyanazt mondják, ugyanolyanok, mint anno Rákosiék, Kun Béláék.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
A németeknek sem tetszik az ukránok új törvényjavaslata.
Egy amerikai jelentés szerint a bukott demokraták 2016-ban az amerikai demokráciát elárulva próbálták elgáncsolni Trumpot.
