Nagy tisztelője volt az Osztrák–Magyar Monarchiának, lenyűgözte Budapest építészete, kedvenc olvasmánya volt John Lukacs Budapestről szóló könyve. A Törökország-szakértőként is ismert Norman Stone brit történész nem sokkal halála előtt írta meg a Magyarország történelmét bemutató könyvét, amely magyarul a napokban látott napvilágot. A szerzővel készült utolsó, eddig meg nem jelent interjút közöljük.
Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban.
Honnan jött a magyar történelem iránti érdeklődés?
Húszévesen az egyetemen a Habsburg-monarchia korszakát tanulmányoztam, kedvenc témám az osztrák–magyar hadsereg volt. Megkerestem a British Councilt, hogy tud-e Magyarországon valamilyen tanulmányi lehetőséget kínálni, és kutatói ösztöndíj híján nyelvtanfolyamot ajánlott, így kerültem 1962-ben Debrecenbe, ahol magyar nyelvet tanultam. Érdekes időszak volt, Budapest épületei még magukon viselték az ostrom és a forradalom nyomait, a Vár még romokban hevert.
Később kalandos úton mélyítette el a magyarnyelv-tudását…
1964-ben segítettem egy barátom menyasszonyát Ausztriába csempészni – de lebuktunk. Három hónapot töltöttem egy csehszlovák börtönben, ahol a cellatársam egy felvidéki cigány volt, tőle tanultam meg igazán magyarul. A hetvenes években aztán nem jöttem, de a nyolcvanas évek közepétől újra. A kommunizmus bukása után egyre többet jártam Magyarországon.
Írt könyvet az első és a második világháborúról, Hitlerről, Törökország történelméről és most Magyarországról. Hogyan jött az ötlet?
Schmidt Mária történész vetette fel, hogy írjak egy közérthető stílusú történelemkönyvet az angolszász közönségnek. Örömmel mondtam igent. Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet – elsősorban a németekkel való egykori szövetség okán. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságnak, igyekeztem bemutatni a könyvemben.
Mi ugrik be elsőre az angolszászoknak a magyarokról?
Amikor Margaret Thatchernek olyan emberek előtt kellett Magyarországról beszélnie, akik valószínűleg azt sem tudták, hol van a térképen, azt tanácsoltam, kezdje azzal: ez egy olyan ország, amelynek több Nobel-díjasa van, mint Japánnak. Ez talán át is ment a köztudatba.
Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet”
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.
Az elmúlt 10 évben nem láttak Brüsszel részéről racionális intézkedéseket.
A kormányfő elmondta, a magyarok pénze a magyaroké!
Kevin Sabet szerint az átlag embernek fogalma sincs róla, kik állnak a legalizáció népszerűsítése mögött. Ahogy arról sem, milyen veszélyeket rejt a mostani marihuána, ami messze nem „könnyű drog”.
Oslóban már egy zuhany is 1500 forintba kerülhet csúcsidőben.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
