Nagy tisztelője volt az Osztrák–Magyar Monarchiának, lenyűgözte Budapest építészete, kedvenc olvasmánya volt John Lukacs Budapestről szóló könyve. A Törökország-szakértőként is ismert Norman Stone brit történész nem sokkal halála előtt írta meg a Magyarország történelmét bemutató könyvét, amely magyarul a napokban látott napvilágot. A szerzővel készült utolsó, eddig meg nem jelent interjút közöljük.
Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban.
Honnan jött a magyar történelem iránti érdeklődés?
Húszévesen az egyetemen a Habsburg-monarchia korszakát tanulmányoztam, kedvenc témám az osztrák–magyar hadsereg volt. Megkerestem a British Councilt, hogy tud-e Magyarországon valamilyen tanulmányi lehetőséget kínálni, és kutatói ösztöndíj híján nyelvtanfolyamot ajánlott, így kerültem 1962-ben Debrecenbe, ahol magyar nyelvet tanultam. Érdekes időszak volt, Budapest épületei még magukon viselték az ostrom és a forradalom nyomait, a Vár még romokban hevert.
Később kalandos úton mélyítette el a magyarnyelv-tudását…
1964-ben segítettem egy barátom menyasszonyát Ausztriába csempészni – de lebuktunk. Három hónapot töltöttem egy csehszlovák börtönben, ahol a cellatársam egy felvidéki cigány volt, tőle tanultam meg igazán magyarul. A hetvenes években aztán nem jöttem, de a nyolcvanas évek közepétől újra. A kommunizmus bukása után egyre többet jártam Magyarországon.
Írt könyvet az első és a második világháborúról, Hitlerről, Törökország történelméről és most Magyarországról. Hogyan jött az ötlet?
Schmidt Mária történész vetette fel, hogy írjak egy közérthető stílusú történelemkönyvet az angolszász közönségnek. Örömmel mondtam igent. Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet – elsősorban a németekkel való egykori szövetség okán. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságnak, igyekeztem bemutatni a könyvemben.
Mi ugrik be elsőre az angolszászoknak a magyarokról?
Amikor Margaret Thatchernek olyan emberek előtt kellett Magyarországról beszélnie, akik valószínűleg azt sem tudták, hol van a térképen, azt tanácsoltam, kezdje azzal: ez egy olyan ország, amelynek több Nobel-díjasa van, mint Japánnak. Ez talán át is ment a köztudatba.
Nagy-Britanniában gyakran találkozni azzal a régimódi szemlélettel, hogy a magyarok egy reakciós, maradi nemzet”
30 éves lett a félig vajdasági Nevergreen, ezt pedig új albummal és koncerttel ünnepelte a hazai doom- és gothic-élet legismertebb zenekara. A Harag és remény ráadásul méltó megjelenése a csapatnak.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
Interjút adott a korábbi főpolgármester.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Petro Porosenko szerint akkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, amikor Ukrajna a legerősebb volt, amikor Herszon és Harkiv régióiból is visszaverték az orosz katonákat.
Nincs karácsony halászlé, bejgli és természetesen Kevin nélkül. Lehetne ez akár egy rossz vicc kezdete is, azonban ez a valóság – akad azonban más is, amit szívesen nézünk szenteste.
