Ez a második járvány sújtotta húsvétunk. Egy éve azt gondoltuk, hátha megússzuk egy hullámmal. Jött a nyár, majd az ősz – és a második hullám. Szinte szünet nélkül ért minket a harmadik. Most már talán nincs olyan ember az országban, aki ne ismerne személyesen valakit, akit elkapott a vírus – szerencsés, ha őt nem kapta el.
Szenvedés mindig volt a földön. Egyes szegleteiben mindennapos, majdhogynem az élet rendje. A nyugati világban azonban kevés ilyen hely van. Ráadásul a szenvedés nem azonos a szegénységgel, noha a kettőt ma hajlamosak vagyunk összekeverni. A koronavírus-járvány azonban komplett országokat tanított meg arra, mi is a szenvedés. Mi, magyarok is valamiféle kollektív szenvedésen megyünk keresztül.
Persze nem ugyanaz a szenvedés jut ki a vírust elkapó betegnek, az orvosnak, a mentőnek, a rokonoknak, a kontaktszemélyeknek és azoknak, akik pusztán a karanténidőszak nehézségeit kell hogy elviseljék. De azért a korábbi, megszokott életünkhöz képest mégis kollektíve nélkülözünk és szenvedünk. Ki kevésbé, ki jobban.
Mindezt egy olyan korban, amikor a szenvedéssel semmit nem tudunk kezdeni. A szenvedés nem a mindennapjaink része (kivéve talán az egészségügy és az egyházak munkásait). Azt hittük, már legyőztük. Jóléttel, technikával, orvosi ismeretekkel, pszichológiával, kényelmi szolgáltatásokkal. Valójában a modern kor nagy törekvése a szenvedés elkerülése.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Félő, hogy túl lassan ismerték fel a halálos járvány terjedését, ami még inkább kockáztatja, hogy a határokon túlra is átterjedt a vírus.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
A finnek ellen az utolsó fővárosi mérkőzését vívja a szezonban a magyar labdarúgó-válogatott.
A brutális bűncselekmény kapcsán felmerült a kérdés: miért maradhatott korábban több bűncselekmény után is szabadlábon a fő gyanúsított?
