Ez mindenkit érint: történelmi jelentőségű technológiát vizsgálnak a kiskorúak védelmében
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
A világszinten növekvő káosznak technológiai oka van. A közösségi média természeténél fogva vezető és vízió nélküli percmozgalmakat termel, amelyek egyetlen célja a rend, a tekintély és az intézmények lerombolása. Az eliteknek két lehetőségük marad: totális központosítás vagy virtuóz problémamenedzsment – írja a CIA egykori vezető elemzője.
Martin Gurri a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) exelemzője, szakterülete a média és a geopolitika kölcsönhatásának vizsgálata. 2014-ben megjelent, négy évvel később – a közben bekövetkező események feldolgozásával – kibővített könyve a tömegpszichózisra épülő korszellemről különleges alkotás. Nem csupán a bravúros csomagolás, de a pragmatikus, ideológiamentes, nagy képre törekvő megközelítés okán is.
Szerzőnk szerint az ezredfordulóval nemcsak naptárilag, de az internet miatt kulturális tekintetben is új korszakba léptünk. 2001-ben egyetlen év alatt ugyanannyi új információ keletkezett, mint a civilizációtörténet során összesen. Ez a szám 2002-ben ismét megduplázódott, azóta évente a sokszorosára nő. Az információs struktúrák átalakulása korábban is felforduláshoz vezetett, a nyomtatott sajtó megjelenése a 15–16. században sok helyütt és érdemben kikezdte a fennálló hatalmat. Ám a tömegmédia az általa kritizált állami, egyházi, üzleti vagy akadémiai intézményekhez hasonlóan végül maga is hierarchikus formát öltött – központosította befolyását, s közben a nyilvánosság egészen a 20. század végéig passzív hallgató maradt. Az internet és főként a közösségi média azonban a hierarchiákkal éppen ellentétes szabályok szerint működik. A nyilvánosság mai átalakulása tehát a történelemben példa és előkép nélküli.