„Magyar” féreg segít a rákkutatásban

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.

Úgy kezdődött egy, a közelmúltban közzétett, nemzetközi viszonylatban is jelentős rákkutatási és genetikai, magyar vonatkozású kutatási eredmény története, mint egy szomorú filmdráma forgatókönyve. Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette az édesanyát egy ritka neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is hordozzák az édesanya haláláért felelős hibás gént. A családfő ennek nyomán a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség megismerésére. Legújabb eredményük a Disease Models and Mecha­nisms folyóiratban jelent meg

„Genetikus kutatóként kerültem kapcsolatba a daganatos betegségek vizsgálatával – mondja Vellainé Takács Krisztina, a magyar kutatócsoport vezetője, az ELTE-n működő Diagnosztika és terápia kiválósági program kutatója lapunknak. – A célom mindig is az volt, hogy az emberi szervezetben felmerülő problémákat úgy modellezzük, hogy a betegség megértésében egy, a miénknél egyszerűbb szervezet legyen a tudomány segítségére. Ha a humánbetegségeket okozó gének szerepét egyszerű modellállatok révén megismerjük, akkor a hibás gének működéséből fontos következtetéseket vonhatunk le a normálisan működő, tehát egészséges gének funkciójára is.”

A Williamson család négy gyermeke közül az ikerpárnál fedezték fel, hogy a hibás gén, amely édesanyjuk halálát okozta, bennük is megvan. Mindkét testvérnél a nyakban lévő erek és idegek köré fonódó, műthetetlen daganatokat találtak. Azonkívül, hogy a hibás gén működése gyakran vezet áttétek kialakulásához, a daganatok sok esetben önmagukban is műthetetlenek anatómiai elhelyezkedésük miatt. Ha mégis lehetségessé válna a beavatkozás, akkor maga a műtét jelentene veszélyt, mivel egy rutinszerű érzéstelenítés is végzetes lehet e ritka daganatos betegségben szenvedőknél.