Több mint kétszázhetvenmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a Magyar falu programban, s idén egy a legkisebb településeket segítő új elem is megjelenik, emellett bővül a falusi csokos települések listája.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Önálló program indul a kistelepülési kiskereskedelmi egységek, azaz a kisboltok támogatására idén a Magyar falu program (MFP) keretében – számol be a Mandinernek az egyik friss kormánydöntésről Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A cél, hogy az alapvető, mindennapi fogyasztási cikkek elérhető közelségbe kerüljenek a legkisebb községekben élők számára is.
Ismeretes: az MFP elsődleges célja, hogy gátat szabjon a drasztikus népességcsökkenésnek, és javuljon a kistelepüléseken lakók életminősége. Az idei koncepció kidolgozása a végéhez közeledik. „Hogy pontosan milyen pályázatokat fogunk kiírni, azt alapvetően két dolog határozza meg. A két év alatt legnépszerűbbnek bizonyuló pályázatokat biztosan ismételni fogjuk, akár nagyobb keretösszeggel is. Másrészt az országjárásunk során már több mint százhúsz helyszínen jártunk, így nagyon sok visszacsatolást kaptunk közvetlenül a falvakban élőktől” – részletezi a kormánybiztos.
Bővül a falusi csok
Még 2020 utolsó napjaiban született kormánydöntés arról is, hogy idén jelentősen bővül azoknak a településeknek a száma, amelyeken az állami lakástámogatási rendszer keretében elérhető falusi csok nyomán vásárolhatnak, korszerűsíthetnek ingatlanokat a jogosultak. Eddig kétezer-ötszáz kistelepülés szerepelt a listán, és százkilencvenkét újabb került fel rá. A módosítás azt jelenti, hogy a települések nyolcvannégy százalékában lehet már élni ezzel a lehetőséggel
A falusi csok az MFP egyik alprogramja, Gyopáros szerint egy „egész Európában egyedülálló otthonteremtési konstrukció, mivel a gyermekvállalás ösztönzése mellett élénkíti a lakáspiacot, segíti az építőipart is”. A támogatást azokon a településeken lehet igénybe venni, ahol a lakosság állandó lélekszáma ötezer alatt van, illetve az elmúlt évtizedekben tartósan csökkent a népesség. A falusi csok keretében gyermekvállalástól függően akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető használt lakóingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy öt-millió a meglévő otthon felújítására.
További lehetőség az áfa-visszatérítési támogatás igénylése, valamint a meglévő otthonok felújítására szánt állami támogatás. A 2019. július 1-je óta eltelt időszakban a vissza nem térítendő támogatást már több mint tizenhatezer kistelepülésen élő család igényelte nyolcvannyolcmilliárd forintot meghaladó értékben. A kormánybiztos szerint mindez arra utal, hogy ezeken a helyeken némileg sikerült megállítani az elvándorlást, amely az MFP egyik kiemelt célja.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a minap úgy nyilatkozott, hogy a támogatási lehetőséggel az országos ingatlanpiacon marginális szerepet játszó kistelepülések is felkerültek a térképre, az érintett községekben a korábbi helyzethez képest nőtt az lakóingatlan-adásvételek száma. Jelentősen növekedett a lakásbővítésre felvett támogatások aránya, a hivatalos adatok szerint 2020 első fél évében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma az egy évvel korábbihoz képest a tizennégyszeresére, az összege pedig a huszonötszörösére nőtt.
Súlyos baloldali örökség
Gyopáros Alpár lapunknak felidézi: 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól gazdaságilag rossz állapotban lévő, eladósodott országot vettek át. Először meg kellett szüntetni a károkat, ezért 2012-ben a kormány százmilliárdos nagyságrendben vállalta át az ötezer fő alatti önkormányzatok tartozását, az adósságot nem keletkeztető falvak részére pedig kompenzációt biztosított.
„A balliberális kormányok számára a vidék soha nem volt érték, minden forrást elvontak a kistelepülésektől, óvodákat, iskolákat zártak be, közösségi közlekedési vonalakat szüntettek meg, hagyták teljesen leromlani a mellékutakat, a falusi utcákat, eladósították az önkormányzatokat, teljesen ellehetetlenítve ezzel a kistelepüléseken élő honfitársainkat. Falvaink így jelentősen lemaradtak a nagyvárosoktól. Ezért óriási szükség volt egy olyan összetett programra, amely kifejezetten a helyi igényekre kínál megoldást” – hangsúlyozza, hozzátéve, hosszú országjárás, egyeztetés és a helyi igények alapos felmérése után született meg a 2019-ben útjára induló Magyar falu program.
Jelentősen nőtt a lakásbővítésre felvett támogatások aránya”
Fontos elem a helyi életminőség javítását célzó, kis léptékű falusi fejlesztések támogatása, amely pályázati módon működik. Ami az eddigi eredményeket illeti: 2019-ben tizenhat kiírást tettek közzé, melyekre több mint ötvennyolcmilliárd forint támogatást nyújtottak, tavaly már huszonkettőt, amelyekre közel hetvenötmilliárdos tisztán hazai forrást biztosított a Miniszterelnökség. A két év során több mint tizenkétezer nyertes pályázat született, s a kormánybiztos szerint az érintett települések kilencvennyolc százaléka nyert már támogatást. Tehát aki fejlődni szeretne, annak van rá lehetősége – hangsúlyozza.
„A falvak az elnyert támogatásokból olyan régóta tervezett munkáknak állhattak és állhatnak neki, mint az orvosi rendelők felújítása, az orvosi eszközök beszerzése, a közlekedési és egyéb infrastruktúra javítása, az iskolák, óvodák épületének, udvarának, tornatermének fejlesztése, a falubuszok beszerzése, a faluházak felújítása, az egyházi és önkormányzati közösségi terek fejlesztése, a temetők infrastrukturális fejlesztése. És ez csak néhány példa a sok közül” – mutat rá a politikus.
Alap az útalap
A falusi útalap a harmadik pillér, amely az állami fenntartású alacsonyabb rendű, azaz a három, négy, öt számjegyű utak felújítását célozza. A rossz állapotú, elhanyagolt mellékutak felújítására két év alatt közel százhuszonkétmilliárd forint forrást biztosított a program, ez kilencszáz kilométer megújult szakaszt jelent. Emellett nagy felületű burkolatjavítási munkálatokat hajtottak végre közel négyszáz kilométeren. Idén további százkétmilliárd forintot biztosít a kormány mellékutak fejlesztésére.
A teljes MFP kétéves költségvetése meghaladja a háromszázötvenmilliárd forintot. Tavaly egyébként bővült a kedvezményezettek köre, így már a falvakban működő civil szervezetek, alapítványok és az iskolafenntartó tankerületi központok is pályázhattak az önkormányzatok és a kistelepüléseken működő egyházközségek mellett. „A 2021-es büdzsében biztosított, több mint kétszázhetvenmilliárd forintot meghaladó források még nagyobb mozgásteret nyújtanak majd a program megvalósításához” – húzza alá Gyopáros Alpár.
Címlapképen: Gyerekek játszanak a megújult óvodaudvaron Osliban 2020 októberében. Fotó: MTI / Krizsán Csaba
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
„Az a célunk, hogy Magyarország az erős önkormányzatok országa legyen”– jelentette ki a miniszter Zalaegerszegen, a a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén.
A kedvezőtlen időjárás óriási károkat okozott.
Rendkívül kellemetlen helyzetbe került a Tisza Párt vezetője.
A játszótér- és udvarfejlesztés lett az egyik legnépszerűbb pályázati cél, de az intézmények is sorra újulnak meg.
Győrbe érkezett a Mandiner Klubest – közélet, kvíz és élő zene egy estén!
Ettől félt mindenki.
