Több mint kétszázhetvenmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a Magyar falu programban, s idén egy a legkisebb településeket segítő új elem is megjelenik, emellett bővül a falusi csokos települések listája.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Önálló program indul a kistelepülési kiskereskedelmi egységek, azaz a kisboltok támogatására idén a Magyar falu program (MFP) keretében – számol be a Mandinernek az egyik friss kormánydöntésről Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A cél, hogy az alapvető, mindennapi fogyasztási cikkek elérhető közelségbe kerüljenek a legkisebb községekben élők számára is.
Ismeretes: az MFP elsődleges célja, hogy gátat szabjon a drasztikus népességcsökkenésnek, és javuljon a kistelepüléseken lakók életminősége. Az idei koncepció kidolgozása a végéhez közeledik. „Hogy pontosan milyen pályázatokat fogunk kiírni, azt alapvetően két dolog határozza meg. A két év alatt legnépszerűbbnek bizonyuló pályázatokat biztosan ismételni fogjuk, akár nagyobb keretösszeggel is. Másrészt az országjárásunk során már több mint százhúsz helyszínen jártunk, így nagyon sok visszacsatolást kaptunk közvetlenül a falvakban élőktől” – részletezi a kormánybiztos.
Bővül a falusi csok
Még 2020 utolsó napjaiban született kormánydöntés arról is, hogy idén jelentősen bővül azoknak a településeknek a száma, amelyeken az állami lakástámogatási rendszer keretében elérhető falusi csok nyomán vásárolhatnak, korszerűsíthetnek ingatlanokat a jogosultak. Eddig kétezer-ötszáz kistelepülés szerepelt a listán, és százkilencvenkét újabb került fel rá. A módosítás azt jelenti, hogy a települések nyolcvannégy százalékában lehet már élni ezzel a lehetőséggel
A falusi csok az MFP egyik alprogramja, Gyopáros szerint egy „egész Európában egyedülálló otthonteremtési konstrukció, mivel a gyermekvállalás ösztönzése mellett élénkíti a lakáspiacot, segíti az építőipart is”. A támogatást azokon a településeken lehet igénybe venni, ahol a lakosság állandó lélekszáma ötezer alatt van, illetve az elmúlt évtizedekben tartósan csökkent a népesség. A falusi csok keretében gyermekvállalástól függően akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető használt lakóingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy öt-millió a meglévő otthon felújítására.
További lehetőség az áfa-visszatérítési támogatás igénylése, valamint a meglévő otthonok felújítására szánt állami támogatás. A 2019. július 1-je óta eltelt időszakban a vissza nem térítendő támogatást már több mint tizenhatezer kistelepülésen élő család igényelte nyolcvannyolcmilliárd forintot meghaladó értékben. A kormánybiztos szerint mindez arra utal, hogy ezeken a helyeken némileg sikerült megállítani az elvándorlást, amely az MFP egyik kiemelt célja.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a minap úgy nyilatkozott, hogy a támogatási lehetőséggel az országos ingatlanpiacon marginális szerepet játszó kistelepülések is felkerültek a térképre, az érintett községekben a korábbi helyzethez képest nőtt az lakóingatlan-adásvételek száma. Jelentősen növekedett a lakásbővítésre felvett támogatások aránya, a hivatalos adatok szerint 2020 első fél évében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma az egy évvel korábbihoz képest a tizennégyszeresére, az összege pedig a huszonötszörösére nőtt.
Súlyos baloldali örökség
Gyopáros Alpár lapunknak felidézi: 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól gazdaságilag rossz állapotban lévő, eladósodott országot vettek át. Először meg kellett szüntetni a károkat, ezért 2012-ben a kormány százmilliárdos nagyságrendben vállalta át az ötezer fő alatti önkormányzatok tartozását, az adósságot nem keletkeztető falvak részére pedig kompenzációt biztosított.
„A balliberális kormányok számára a vidék soha nem volt érték, minden forrást elvontak a kistelepülésektől, óvodákat, iskolákat zártak be, közösségi közlekedési vonalakat szüntettek meg, hagyták teljesen leromlani a mellékutakat, a falusi utcákat, eladósították az önkormányzatokat, teljesen ellehetetlenítve ezzel a kistelepüléseken élő honfitársainkat. Falvaink így jelentősen lemaradtak a nagyvárosoktól. Ezért óriási szükség volt egy olyan összetett programra, amely kifejezetten a helyi igényekre kínál megoldást” – hangsúlyozza, hozzátéve, hosszú országjárás, egyeztetés és a helyi igények alapos felmérése után született meg a 2019-ben útjára induló Magyar falu program.
Jelentősen nőtt a lakásbővítésre felvett támogatások aránya”
Fontos elem a helyi életminőség javítását célzó, kis léptékű falusi fejlesztések támogatása, amely pályázati módon működik. Ami az eddigi eredményeket illeti: 2019-ben tizenhat kiírást tettek közzé, melyekre több mint ötvennyolcmilliárd forint támogatást nyújtottak, tavaly már huszonkettőt, amelyekre közel hetvenötmilliárdos tisztán hazai forrást biztosított a Miniszterelnökség. A két év során több mint tizenkétezer nyertes pályázat született, s a kormánybiztos szerint az érintett települések kilencvennyolc százaléka nyert már támogatást. Tehát aki fejlődni szeretne, annak van rá lehetősége – hangsúlyozza.
„A falvak az elnyert támogatásokból olyan régóta tervezett munkáknak állhattak és állhatnak neki, mint az orvosi rendelők felújítása, az orvosi eszközök beszerzése, a közlekedési és egyéb infrastruktúra javítása, az iskolák, óvodák épületének, udvarának, tornatermének fejlesztése, a falubuszok beszerzése, a faluházak felújítása, az egyházi és önkormányzati közösségi terek fejlesztése, a temetők infrastrukturális fejlesztése. És ez csak néhány példa a sok közül” – mutat rá a politikus.
Alap az útalap
A falusi útalap a harmadik pillér, amely az állami fenntartású alacsonyabb rendű, azaz a három, négy, öt számjegyű utak felújítását célozza. A rossz állapotú, elhanyagolt mellékutak felújítására két év alatt közel százhuszonkétmilliárd forint forrást biztosított a program, ez kilencszáz kilométer megújult szakaszt jelent. Emellett nagy felületű burkolatjavítási munkálatokat hajtottak végre közel négyszáz kilométeren. Idén további százkétmilliárd forintot biztosít a kormány mellékutak fejlesztésére.
A teljes MFP kétéves költségvetése meghaladja a háromszázötvenmilliárd forintot. Tavaly egyébként bővült a kedvezményezettek köre, így már a falvakban működő civil szervezetek, alapítványok és az iskolafenntartó tankerületi központok is pályázhattak az önkormányzatok és a kistelepüléseken működő egyházközségek mellett. „A 2021-es büdzsében biztosított, több mint kétszázhetvenmilliárd forintot meghaladó források még nagyobb mozgásteret nyújtanak majd a program megvalósításához” – húzza alá Gyopáros Alpár.
Címlapképen: Gyerekek játszanak a megújult óvodaudvaron Osliban 2020 októberében. Fotó: MTI / Krizsán Csaba
Kátai-Németh Vilmos azt írta, mostantól ismét szabadon fogadhatnak el támogatásokat az intézmények, de természetesen nyilvántartásba kell venniük azokat, hogy ne történhessenek visszaélések.
Most sem lehet oka panaszra a Tisza Pártnak – több mint 700 millió forintos állami támogatást kaptak. A Magyar Közlönyből a pártok alapítványainak juttatása is kiderült.
A legnagyobb összeggel a műtrágyakirály Bige László és családja támogatta a jelenlegi kormánypártot, de olyan nevekre is fény derült, mint Romsics Ignác vagy Mellár Tamás.
Könnyen lehet, hogy Merz kancellárral is egyeztetnie kell a miniszterelnöknek a Magyarországnak megítélt uniós források feltételei kapcsán.
Amihez hozzáadódik még a webshop bevétele.
A Magyar Helsinki Bizottság legtöbb bevétele 2025-ben is külföldről származott.
Az elvándorlók leszármazottai most közös munkába kezdtek, és szinte mozgalommá szerveződtek. Bakos Rékával, az Óhazából az Újvilágba közösségi örökségprogram igazgatójával beszélgettünk.
Magyar Péter azt igyekszik elhitetni híveivel, hogy a törvényen felül áll. Horváth K. József írása.
