Az igazság nem elvont tan

Hogyan ismerte fel, hogy hivatása a domonkos küldetésben teljesedhet ki a legjobban?
Egy rend választása általában nem kizárólag racionális döntés, hanem egyfajta vonzódás, amely során belülről, imádságban, Istennel való személyes kapcsolatban látjuk­érezzük, hogy merre vezet az utunk. Amikor én voltam ebben az élethelyzetben, akkor indult újra a szerzetesi élet Magyarországon, és még nem lehetett annyit tudni a rendekről, mint most. Szentendrére, a ferences gimnázium­ba jártam, a szerzetességet a ferenceseken keresztül ismertem meg. A domonkos hivatásban az ragadott meg, amit a rendről olvastam: célja az igazság hirdetése.

Úgy tudom, a domonkos szerzetesnővérek apostoli tevékenységében fontos szerepet játszik a tanítás.
Az igazság nem elvont tan, hanem elsősorban Jézus Krisztus személye. Hozzá szeretnénk elvezetni másokat pasztorációs munkával, személyes lelki kíséréssel, katekézissel, a szentségekre való előkészítéssel. A tanítás az igazságra való megnyitás kitüntetett területe. A teológia tanításának és tanulásának célja a hittitkok bizonyos megértése, az igazság mind mélyebb megismeréséhez szükséges az értelem kitágítása, megtérése. A teológia művelésében nagy segítség számunkra a domonkos rend legnagyobb teológusa, Aquinói Szent Tamás szellemi bátorságával, tágasságával, világosságával, ugyanakkor az értelem határainak elismerésével. A teológia, a filozófia tanításában igyekszünk az ő nyomaiban haladni.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tanít, tanítványai rendkívüli tudását, személyes karizmáját, humorát dicsérik. Nyilván fontos önnek a pedagógusi hivatás.
Természetesen. Bár majd húsz éve tanítok, még mindig van kis izgalom bennem minden óra előtt. Lelkesít, motivál, ha sikerül felkeltenem a hallgatók érdeklődését, ha kérdé­seik lesznek. Azért is nehéz többek között az online oktatás, mert hiányzik a személyes kapcsolat a tanítványaimmal.

Mit gondol, létezik jellegzetesen női szemléletmód a tanításban?
A teológia rendszerezett tudás, és mint minden tudománynak, megvannak a maga szabályai, amelyek kötik a teológust. Ahogyan tanítunk, az viszont függ a tanár élettapasztalatától, meglátásától, hitétől, így a személyes tapasztalat, a nőként megélt hit szerepet játszhat ebben. A dogmatikában az Isten örök igazságáról akarunk beszélni, ezért itt kisebb a jelentősége a mi töredékes, véges emberi valóságunknak, de a női érzékenység az átadásban és az igazságok befogadásában megjelenik.

Az ön egyik kutatási területe Árpád-házi Szent Margit élete és csodái. Az említett női érzékenység irányította 
a figyelmét az ő alakja felé?
Margit kivételes abból a szempontból, hogy olyan középkori magyar szent, akiről abszolút hiteles, gyakorlatilag kortárs forrásaink vannak, mivel halála után már hat évvel zajlott a szentté avatási pere, ennek során többek között harmincnyolc rendtársa is vallomást tett az életéről. Az ő részletgazdag beszámolóik alapján fantasztikusan életszerű képet kaphatunk róla és arról is, ahogy a kortársai éltek, gondolkodtak. Jelenleg ezeknek a dokumentumoknak az új magyar kiadásán dolgozom. Halálának 750. évfordulója idén külön aktualitást is ad a személyének, sajnos a komolyabb megemlékezés lehetőségét 
a vírushelyzet egyelőre eltolta.