A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tanít, tanítványai rendkívüli tudását, személyes karizmáját, humorát dicsérik. Nyilván fontos önnek a pedagógusi hivatás.
Természetesen. Bár majd húsz éve tanítok, még mindig van kis izgalom bennem minden óra előtt. Lelkesít, motivál, ha sikerül felkeltenem a hallgatók érdeklődését, ha kérdéseik lesznek. Azért is nehéz többek között az online oktatás, mert hiányzik a személyes kapcsolat a tanítványaimmal.
Mit gondol, létezik jellegzetesen női szemléletmód a tanításban?
A teológia rendszerezett tudás, és mint minden tudománynak, megvannak a maga szabályai, amelyek kötik a teológust. Ahogyan tanítunk, az viszont függ a tanár élettapasztalatától, meglátásától, hitétől, így a személyes tapasztalat, a nőként megélt hit szerepet játszhat ebben. A dogmatikában az Isten örök igazságáról akarunk beszélni, ezért itt kisebb a jelentősége a mi töredékes, véges emberi valóságunknak, de a női érzékenység az átadásban és az igazságok befogadásában megjelenik.
Az ön egyik kutatási területe Árpád-házi Szent Margit élete és csodái. Az említett női érzékenység irányította
a figyelmét az ő alakja felé?
Margit kivételes abból a szempontból, hogy olyan középkori magyar szent, akiről abszolút hiteles, gyakorlatilag kortárs forrásaink vannak, mivel halála után már hat évvel zajlott a szentté avatási pere, ennek során többek között harmincnyolc rendtársa is vallomást tett az életéről. Az ő részletgazdag beszámolóik alapján fantasztikusan életszerű képet kaphatunk róla és arról is, ahogy a kortársai éltek, gondolkodtak. Jelenleg ezeknek a dokumentumoknak az új magyar kiadásán dolgozom. Halálának 750. évfordulója idén külön aktualitást is ad a személyének, sajnos a komolyabb megemlékezés lehetőségét
a vírushelyzet egyelőre eltolta.