Kiderült, hogyan moshatott tisztára egymillió eurót Magyarország belga „barátja”
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
A lopakodó hatáskörelvonásnak lejárhat az ideje: az Európai Bizottság az lmbtqi-jogokra hivatkozva már nyíltan terjeszkedne túl az uniós alapszerződésekben rögzített jogosítványain.
Az Európai Bizottság november 12-én mutatta be az Egyenlőség-központú unió – Az lmbtqi személyek esélyegyenlőségére vonatkozó stratégiát, amelynek deklarált célja a „sokféleség előmozdítása az Európai Unióban”. Jóllehet az EU mottója a 2000-es évek eleje óta az „egység a sokféleségben”, azt azért nem gondoltuk volna, hogy a sokféleség a nyelvek, hagyományok és kultúrák diverzitása helyett a szexuális orientációkra és a nemi identitásokra utal. Az pedig végképp nem merült fel bennünk, hogy végül a sokféleséget akarják egységgé olvasztani. Jelenleg úgy fest, hogy az EU vezetése nem tanult semmit a brexitből, és a tagállamok ellenállásának letörésére törekszik ahelyett, hogy az uniós szerződéseknek megfelelően tiszteletben tartaná az alkotmányos és nemzeti önazonosságukat.
A homoszexuálisok helyzetén javítani kívánó dokumentum leleplezésekor súlyos kijelentések hangzottak el, amelyeket nem szabad szó nélkül hagynunk, hiszen jelentős hatással lehetnek nemzeti szuverenitásunkra. Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos, máltai munkáspárti politikus egyértelművé tette, hogy az lmbt személyek jogegyenlősége „prioritás a bizottság számára”. Egy olyan helyzetben, amikor Európában tombol a koronavírus-járvány, a tagállamokat ebből fakadóan egészségügyi válság és gazdasági recesszió sújtja, és a nyakunkon van egy öt éve megoldatlan migrációs válság, az uniós tisztségviselők szerint a legégetőbb kérdés az lmbt közösség vélt vagy valós problémáinak a megoldása. Ne legyünk naivak: a jogállamiság és a bevándorlás ügyében zajló vitákat is rendezné az lmbt-stratégia. Hogy miként? Egyrészről körvonalazódni látszik, hogy a különben sehol nem definiált jogállamiság fogalmába most már önkényesen beleértik az lmbt-közösség helyzetét is egy adott tagállam vizsgálatakor, erre való utalásokat a Sargentini-jelentésben is láthattunk. Másrészről a stratégia elfogadása esetén leegyszerűsödik a menekültkérelmek ügye is: gyors és pozitív elbírálásra számíthatna az a migráns, aki magát lmbt személynek vallja, és üldöztetését ennek tudja be. Az ngó-knak mindössze annyi dolguk lesz, hogy kiokosítsák a kérelmezőket, mit kell nyilatkozniuk a határon. Mindemellett ha elérhetik, hogy a hagyományos európai társadalmakat felforgassák, hármas győzelmet arathatnak azok az erők, amelyek nyitott, multikulturális, zsidó–keresztény gyökereitől megvált Európát szeretnének. A fentiekből is jól kitűnik, hogy azon uniós vezetők többsége, akik jelenleg a homoszexuálisok úgynevezett egyenjogúságáért küzdenek, valójában ezt egy pillanatig sem gondolják komolyan. Mindez csak eszköz arra, hogy zsarolni tudjanak az EU-n belül mindenkit, aki ragaszkodik saját alkotmányos identitásához és azokhoz a keresztény gyökerekhez, amelyek az Európai Unió alapító atyáinak még fontosak voltak.
„A családjog a tagállamok kompetenciájába tartozik, és ezt teljes mértékben tiszteletben tartjuk. Ám a nemzeti jog alkalmazásában a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásaikat és a vonatkozó uniós jogot, továbbá azokat az alapvető értékeket, amelyeken az unió nyugszik, így az egyenlőséget és az emberi jogokat” – nyilatkozta Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos. A politikus, aki az elmúlt időszakban többször is támadta a magyar kormányt, valamint szoros kapcsolatot ápol magyar ellenzéki képviselőkkel, tulajdonképpen kimondta: „igen, tudjuk jól, hogy túllépünk a hatáskörünkön, de cseppet sem törődünk vele”. Nemzetközi és uniós jogra hivatkozik, miközben éppen ő sértené meg az uniós alapszerződéseket. A biztos megnyugtatásául elmondhatjuk, hogy a magyar jogszabályok alaptörvényi szinten nyújtanak védelmet a kisebbségeknek, tiltják a diszkriminációt, az állam mindenki számára ugyanazokat a jogokat biztosítja egyenlő mértékben. Ráadásul a szabályozás nyitott: semmilyen tulajdonság, így a szexuális orientáció vagy a nemi identitás miatt sem lehet valakit hátrányosan megkülönböztetni. Viszont ugyanitt szögezzük le azt is, hogy a többséget, a normalitást nem lehet egy kisebbségi csoport helyzete, vélt vagy valós sérelmei miatt a pálya szélére szorítani. Nem a nyúl viszi a puskát.