A legjobboldalibb európaiak

Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a European Values Study (EVS) nevű nemzetközi vizsgálat során végzett az erdélyi magyarokra reprezentatív kérdőíves kutatást. Ezáltal az európai országokkal közvetlenül összehasonlítható eredmények születtek a legnagyobb külhoni magyar közösség értékrendjéről. Az eredményekről a kutatás vezetőit, Kiss Tamás szociológust és Székely István Gergő politológust kérdeztük.

Az EVS ötödik, 2017-ben indult hullámának egyik különlegessége, hogy először végeztek adatfelvételt kisebbségi mintákon is – az erdélyi magyarok és a finnországi svédek körében. „Szerteágazó értékrendvizsgálat volt, amely azt kutatta, hogy Európa országaiban hogy néz ki a családhoz, a munkához, a valláshoz, a politikai értékekhez, az európaiság fogalmához való viszonyulás. Ami számunkra újdonság, hogy most már viszonyítani tudjuk az erdélyi magyarságot különböző nemzetállami mintákhoz, illetve más kisebbségi csoportokhoz” – mondja Kiss Tamás szociológus.

Bizonyos értékek nem vagy csak igen lassan változnak a pártpolitikai küzdelmek nyomán, így évtizedes távban állandónak tekinthetők. Ilyen például a családdal kapcsolatos értékrend. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak az emberek a családról, mit tekintenek családnak, és hogy a családhoz milyen értékeket és elvárásokat társítanak. Az egyik dimenziója ennek a családi liberalizmus, tehát hogy az abortuszt, a válást, a melegházasságot mennyire fogadják el, ebben nagy különbség van Európa közepe és nyugati fele között – magyarázza a szociológus. – Ami a magánéleti liberalizmust illeti, Románia közép-európai viszonylatban is sokkal kevésbé liberális országnak számít, és ebben az erdélyi magyarok hasonlítanak a románokhoz. A másik a gyermekvállalás és az idős szülőkről való gondoskodás, e tekintetben is nagyon hasonló az erdélyi magyarok viselkedése a románokéhoz. Az anya­országiakra kevésbé jellemző a családi kötelességtudat e kérdésekben.” A harmadik dimenzió a nemi viszonyokhoz fűződő elvárásokat vizsgálta a köz- és a magánszférában, ahol ugyancsak az rajzolódott ki, hogy az erdélyi magyarság meglehetősen konzervatív közösség.