Bár a válság előtti szinttől még elmarad, a harmadik negyedévben történelmi növekedést könyvelhetett el a magyar gazdaság. V helyett W alakú lehet a kilábalás pályája, de a második megingás várhatóan mérsékeltebb lesz, jövőre pedig újabb növekedési rekordokra számíthatunk.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Jelentős, 11,3 százalékos növekedést ért el a magyar gazdaság a harmadik negyedévben az előző negyedévhez hasonlítva. A szám egyrészt rekord, másrészt volt honnan nőni, hiszen a tavaszi lezárások számottevő mértékben akadályozták a gazdaság működését. Ehhez a hibernált állapothoz képest jelentett rendkívüli növekedést az, hogy lehetőség nyílt visszatérni a gazdaság korábbi, megszokott kerékvágásába. Ezzel együtt is pozitív hír, hogy a jelentős visszaesés után a gazdaság figyelemre méltó talpra állásra volt képes. Ezt igazolja az is, hogy az elemzőket meglepte a harmadik negyedéves magyar gazdasági növekedés – különösen, ha nem az előző negyedévhez, hanem a múlt év azonos időszakához (2019 harmadik negyedévéhez) viszonyítunk. Így 4,6 százalékos gazdasági visszaesésről lehet beszélni, ami jobbnak számít, mint az elemzők által várt, 5,2 százalékos csökkenés.
Visszanyert lendület
Az amerikai gyakorlatban régóta közölt évesített index alapján számolva 53,5 százalékos lenne a magyar növekedés a harmadik negyedév alapján – az Egyesült Államokban csupán 33 százalék volt –, az előző negyedév alapján számított, 46,8 százalékos visszaesés után. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves gazdasági növekedés, ha az adott háromhavi növekedés négy negyedéven át tartana ki. A novemberben bevezetett új korlátozások persze már a negyedik negyedéves adatokban látszódnak majd meg. A korlátozásokkal mindamellett a kormányzat inkább javítja a gazdasági teljesítményt, hiszen megelőzheti a járvány elszabadulásának súlyos gazdasági következményeit.
A nemzetgazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához viszonyítva az első három negyedévben összességében – az év eddigi részében – 5,6 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint. A tavalyi, 4,6 százalékos éves alapú gazdasági növekedés után ez évre 6 százalék körüli visszaesésre lehet számítani. Ha nincsen második hullám, és nincsenek lezárások, akkor egyébként a magyar gazdaság nullaszázalékos idei növekedést érhetett volna el – vélekedett Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja egy V4-es konferencián.
Persze így sem kell szégyenkeznie a magyar gazdaságnak, hiszen a visszaesés mértéke kisebb, mint számos európai országban. A magyar gazdaság ebből a szempontból a legfrissebb, harmadik negyedéves adatok alapján az unió középmezőnyébe tartozik – ez jó eredmény egy kis, nyitott, ezáltal a külső hatásoknak fokozottan kitett gazdaságtól. A nemzetközi összevetésből látszik, hogy hazánk hagyományosan jól teljesítő országokat előzött meg a harmadik negyedéves, 11,3 százalékos visszapattanással: a német növekedés csupán 8,2 százalékos, a cseh 6,2 százalékos, az osztrák pedig 11,1 százalékos volt.
Nemzetközi összevetésben átlagon felüli az utóbbi évek magyar növekedése, ami valószínűleg a jövőben is folytatódik”
Dupla visszaesést várnak, mégis bizakodók az elemzők
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Takarékbank várakozásainak megfelelnek a friss adatok, és hozzátette, hogy az elemzői prognózisokat viszont lényegesen meghaladták, így tényleg pozitív meglepetésről lehet beszélni. Negatív meglepetés a járvány vártnál jóval erősebb második hulláma, ami korlátozásokat tett indokolttá, ezért az elemző szerint elkerülhetetlen az újabb visszaesés. Emiatt a Takarékbank az ez évre szóló éves növekedési előrejelzését mínusz 4,7 százalékról mínusz 5,4 százalékra rontotta, azonban 2021-ben 7,2 százalékos növekedést jósol – tegyük hozzá, ilyen az előző három évtizedben nem történt még.
Tavasszal számos elemző reménykedett még a V alakú talpra állásban, ám Suppan Gergely szerint a járvány második hulláma során hozott intézkedések miatt W alakú lesz a kilábalás, s még a jövő év elejére is áthúzódhat. Dupla visszaesésre lehet tehát számítani, még ha a mértéke a járvány mostani szakaszában jóval mérsékeltebb lehet is egyrészt az ipar várhatóan kedvező teljesítménye, másrészt a kiskereskedelmet érintő enyhébb korlátozások miatt – nyilatkozta a szakértő.
Suppan Gergely úgy vélekedik, hogy az ipar már túljutott a járvány okozta válságon. A harmadik negyedévben ugyanis 2,6 százalékra mérséklődött a visszaesés a második negyedévi 25 százalékos zuhanást követően, a második negyedévhez képest pedig 31 százalékkal nőtt a kibocsátás, amivel nagymértékben hozzájárult a gazdaság felpattanásához. A hazai autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet, az év hátralevő részét tekintve pedig a vezető elemző biztatónak tartja, hogy augusztusban a járműgyártás új megrendelései 33 százalékkal, rendelésállománya pedig 18,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet: munka tehát van bőven a szektorban. Az ipar az utolsó negyedévben már éves összehasonlításban is növekedést mutathat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azokkal ért egyet, akik szerint az erős harmadik negyedéves visszapattanás – a történelmi eredmény ellenére – még nem jelenti azt, hogy túl lennénk a válságon. Ahogy más országok sem érték utol magukat, úgy a magyar GDP volumene is elmarad 4,6 százalékkal az egy évvel korábbitól. A negyedik negyedévben pedig újabb korlátozások és leállások lépnek életbe külföldön és hazánkban is, és ezek ugyancsak lassítják a talpra állást.
A szakember szerint várhatóan a szolgáltatószektor lesz az, amelyik a negyedik negyedévben visszahúzza majd a gazdasági teljesítményt, az ipar pedig a vélhetőleg jó harmadik negyedév után képes lesz kozmetikázni az utolsó háromhavi visszaesést. A vezető elemző ugyanis rámutat, hogy az iparnak bőven az év vége előtt sikerült ledolgoznia a termelési hátrányt, amelyet a tavaszi kényszerszünet során összeszedett.
Az ING Bank előrejelzése szerint a harmadik negyedévhez képest a negyedikben gazdasági növekedés helyett enyhe visszaesés jön 2 százalékos nagyságrendben. Virovácz is W alakot leíró növekedési pályát valószínűsít, és az idei évre összességében 6 százalékos gazdasági visszaesést jósol, a bővülés viszont jövőre szerinte 4 százalék felett lehet.
Abban Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is egyetért, hogy a harmadik negyedév mindenképpen a válságból való kilábalással telt, hiszen a vártnál kisebb volt a GDP éves csökkenése, nem érte el az 5 százalékot. Az egyes ágazatok teljesítménye eltérően alakulhatott, feltételezhető, hogy olyan szolgáltatási ágazatokban volt a legnagyobb a visszaesés, mint a turizmus, a szórakoztatóipar és a szállítás. Az üzletágvezető is azt tartja a legfontosabbnak, hogy szeptemberre az ipari termelés meghaladta a vírus megjelenése előtti szintet, ami a külső kereslet erősödését jelezheti, illetve akár azt is, hogy a tavasszal elmaradt vásárlások bepótolása is hozhatott növekedést. Regős Gábor biztatónak tartja, hogy a koronavírus-járvány második hullámának megérkezése szeptemberben nem éreztette hatását az ipari termelésen.
A negyedik negyedévet terhelő második járványhullám nyilván nem segíti a magyar növekedést, éves szinten a GDP visszaesése, számolva a negyedik negyedévi korlátozások hatásával, vegközelítheti a 6 százalékot – ért egyet az elemző Virovácz Péterrel. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is ezt a számot valószínűsíti, és ő is úgy véli, jövőre biztosan növekedés várható, részben az idei alacsony bázis miatt, 2021-ben 4 százalékos többlettel lehet számolni.
A digitalizáció a talpra állás motorja
A harmadik negyedévben megindult a járvány okozta válságból való kilábalás, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült – írta a KSH. A gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információs, kommunikációs, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte, ezek voltak a visszapattanás húzóágazatai.
Pozitív jelek
Az ING elemzője, Petr Krpata november eleji cikkében mutatott rá, hogy tavaszhoz képest enyhébb lesz a második hullám gazdasági hatása Közép-Európában. Feltételezhető, hogy az őszi intézkedések kevésbé korlátozzák a gazdasági életet, mint a tavasziak, illetve a nagyüzemek leállítása kevésbé valószínű, mint tavasszal. Ráadásul a második járványhullám sem egyformán érinti az országokat: Ázsiában például nem olyan súlyos a helyzet, és a kontinens gazdaságának válságállósága támogathatja meg az exportorientált közép-európai gazdaságokat – akár közvetlenül vagy közvetetten, az Ázsiába irányuló német exporton keresztül. A magyar ipar gyors talpra állása is emellett szól. Krpata úgy véli, mára világossá vált az is, hogy W alakú gazdasági pályán mozgunk, ami érezteti hatását 2021 első negyedévében is.
Egészségügyi és gazdasági válsághelyzetben van tehát a világ, ezért tűnhet meglepőnek, hogy épp szeptemberben javította stabilról pozitívra a magyar adósbesorolás kilátását a Moody’s nemzetközi hitelminősítő – ez arra utal, hogy a külföldi elemzők a rendkívüli helyzetben is inkább pozitívan látják a magyar folyamatokat. A szervezet rámutatott, hogy a kilátást azért javította, mert erős, nemzetközi összevetésben átlagon felüli az utóbbi évek magyar növekedése, ami valószínűleg a jövőben is folytatódik. Kiemelték, hogy a koronaválság kisebb hatást gyakorolhat a magyar adósbesorolásra, mint más országokéra, sőt már 2021-től arra számítanak, hogy Magyarországon folytatódik az adósságcsökkentés, a külső pénzügyi sérülékenység tovább mérséklődik. A szervezet szerint tehát a megingás csak átmeneti lehet, a válságot hazánk gazdasága jobban vészelheti át, mint sok más országé.
Nem kell leállítani a gazdaságot, mert egyre okosabban védekezünk – hazai vállalatvezetők a járványhelyzetről – Bővebb írásunk a mandiner.hu-n.
Címlapfotó: MTI / Balogh Zoltán
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
A szervezet részrehajló működését illetően számos kritikát fogalmaztak meg jogtudósok és gyakorló állami vezetők.
