Milyen a független gazdaságpolitika? Kritikusok szerint a mai nyitott, globalizált világban nincs rá esély.
A magyar modell nem lehetett volna ilyen sikeres, ha nem független a gazdaságpolitika, és a döntéseket nem hazánk, hanem kívülről ránk kényszerített érdekek mentén hozzuk meg. A kormányzat 2010 után olyan, más országokban elképzelhetetlen lépéseket és reformokat is keresztülvitt, amelyek segítettek kiszakadni a külső függésből. Ilyen például a devizahitelek végtörlesztése vagy az adóreform az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével. Szintén úttörőek voltak 2013 után a Magyar Nemzeti Bank lépései és programjai, amely a Növekedési hitelprogrammal elkezdte megváltoztatni az európai jegybanki gondolkodást. Sok harcot kellett vívni az Európai Központi Bank képviselőivel is a tárgyalóasztaloknál, de mára a jegybanki kkv-hitelprogramok elfogadottá váltak, sőt a valutaalap egyes jelentéseiben is megjelennek. Kulisszatitok, de elmondom: amikor az egyik országot tárgyaltuk az utóbbi két hétben, a hozzászólásomban kifejezetten javasoltam az ottani jegybank számára, hogy könnyítse a nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozások hitelhez jutási feltételeit, indítson a magyarhoz hasonló kkv-hitelprogramot.
A magyar gazdaságot nem érte felkészületlenül a koronavírus-válság”
2010-ben viszont kevésbé hallgattak önre, hiszen akkor még az asztal másik oldalán, a jelenlegi kollégáival szemben ült.
Így is fogalmazhatunk. Jól emlékszem a hosszú órákon át elnyúló, kőkemény vitákra az Európai Bizottság és az IMF delegációjával. Ők azt mutatták be, hogy az ő keretrendszerükben mit kellene tenni, mi pedig azt magyaráztuk, hogy miért alapvetően elhibázott a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika. Sajnos azokat a vitákat a tárgyalóasztalnál nem lehetett megnyerni…
Matolcsy György élet-halál harcnak nevezte a Nemzetközi Valutaalappal folytatott küzdelmet, és szerinte a szervezettel nem lehetett volna használni a bankadót, a válságadókat, nem tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni. Az IMF-fel szakadékba zuhant volna a gazdaság ugyanúgy, mint a görög?
Az akkori, a nemzetközi intézmények által asztalra tett megszorítócsomagot nem volt szabad elfogadni. A gazdaságot először stabilizálni kellett, majd meg kellett teremteni a növekedés alapját. Tehát munkahelyek létrehozására alkalmas környezetet kellett kialakítani, amelynek talán a legfontosabb pillére az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt. Emellett egyszerre kellett küzdeni az adósságcsapdával az állam és a családok szintjén is. Előbbit segítették a válságadók, utóbbit a devizahitelek végtörlesztése. Időt kellett nyerni, hogy az Európai Bizottság által folytatott túlzottdeficit-eljárásban elkerüljük a szankciókat, amíg a gazdaság be nem indult.
Ha akkor haza kellett küldeni az IMF-et, most miért jó nekünk, hogy bent vagyunk?
Szögezzük le: nem vagyunk IMF-program alatt, a magyar modell megállta a helyét, és bebizonyította: létezik olyan gazdasági stabilizáció, amely munkahelyteremtésen, strukturális reformokon és önálló jegybanki politikán alapul. A valutaalap nagyon sokat változott az elmúlt évtizedben: tanult a válságkezelési tapasztalatokból, belátta, hogy ilyen helyzetben nem megszorítani kell, hanem ösztönözni a gazdaságot. 2020-ban már éppen az az egyik fő költségvetési tanácsa a járvány sújtotta országok számára, hogy támogassák a kilábalást az összes lehetséges költségvetési eszközzel.