A 65 év felettiek nem csupán nettó haszonélvezői a rendszernek, jelentősen hozzájárulnak a gazdasághoz, az egészségmegőrzésük terén viszont még sok a tennivaló – derült ki a Nézőpont Intézet friss kutatásából. Rózsa Péter egészségügyi közgazdászt a felmérés tanulságairól és az idősekről alkotott képről kérdeztük.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Csaknem háromnegyed millió forint – ennyi hozzáadott értékkel járul hozzá az átlagos nyugdíjas a magyar gazdasághoz a Nézőpont Intézet kutatása szerint, szemben azzal a hatszázezer forintos teherrel, amit az egészségügyi ellátása a társadalombiztosításra ró. Ergo a kutatás szerint az idősek kitermelik saját ellátásuk költségeit, sőt pluszt is azon felül. Természetesen a nyugdíj ennek nem része – finomít a publikált anyag mondanivalóján Rózsa Péter, a Nézőpont munkatársa. Az elemzés négy területen azonosította a 65 év felettiek hozzájárulását: nyugdíj melletti munkavállalás, önkéntesség, informális gondozás – például egy rokon ápolása – és gyermekfelügyelet. Itt termel többletértéket a 65 pluszos korosztály.
Megjegyzésünkre, miszerint ez esetben illene a nyugdíjasok által generált társadalmi költségek között feltüntetni a tb-alapú egészségügyi ellátások mellett azt is, amikor éppen őket gondozza egy családtagjuk, avagy rájuk felügyel valaki, Rózsa rámutat: az említett négy területet egy brit kutatás alapján határozták meg. Hozzáteszi: mind a hozzájárulás, mind a költség oldalán számtalan kategória lenne még idesorolható, például amikor a nagymama főz az egész családra. A kutatás lényege az volt, hogy tudatosítsák: az idősek nem csupán nettó haszonélvezői a rendszernek, hanem vissza is adnak a rájuk fordított többletforrásokból, nem is keveset. Számításaik szerint 2018-ban az idősek csaknem 1350 milliárd forinttal járultak hozzá
a nemzetgazdasághoz.
Az Európai Bizottság és a KSH statisztikái szerint több mint 240 ezer idős informális gondozó 92,6 milliárd forint értékkel járul hozzá a gazdasághoz, a gyermekfelügyeletben pedig még többen érintettek. A nagyszülőkre 407 ezer gyermeket bíznak több-kevesebb rendszerességgel a szülők, hetente átlagosan tíz órára, ami 642 milliárd forint értékű munkának tekinthető. Hogy az idősek mekkora segítséget jelentenek, arra leginkább akkor döbbent rá a társadalom, amikor megfosztották ettől: a karantén alatt kifejezetten nehéz helyzetbe került számos család.
Persze módszertanilag sem volt egyszerű a kutatás. Az egész-ségügyi közgazdász az elvégzett munka forintosításával kapcsolatos kérdéseinket is megválaszolta. Elismerte: jogosan merül fel az emberben, hogy a 3700 forintos szakápolói óradíjnak megfelelő munkát végeznek-e a laikus idősek, illetve hogy miért a gyermekfelügyeletnél átlagos bébiszitter-órabér duplájával, csaknem 3000 forinttal számolnak óránként. Rózsa Péter felhívja a figyelmet, hogy előbbit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, utóbbit az átlagbérhez tartozó Eurostat-órabér alapján határozták meg.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
