Pufajkások, szemkilövetők, mentelmi jog mögé bújó „ügyeletes zsebmessiások”, hahó! Nálatok tényleg soha semminek sincs következménye?
Nagy Ervin írása.
Csodás az az érzés, hogy van egy közös gondolatunk, egy közös értékünk: ez pedig a család.
Van egy film: Az ember gyermeke. Olyan világról szól, amelyben mindenki meddővé válik, és nem születik több gyerek. Aztán mégis világra jön egy csecsemő, és amikor végighordozzák a polgárháború dúlta frontvonalon, a fegyverek elhallgatnak. Mi is így éreztük most magunkat a babazászló ötlete és bevezetése kapcsán. Szerencsére a gyerekeket mindenki szereti.
Ujváry András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kommunikációs vezetője hívott fel, amikor ment a szivárványos őrület, hogy hát nekünk is van zászlónk, azt is kitűzhetnénk. Nem is most jött az ötlete: már 2009 óta van babazászlónk, Oberfrank Pál színész-rendező kereste meg anyukámat, Kopp Máriát, a mozgalom alapítóját, hogy ha van halált jelző fekete zászló, miért nincs zászlója a születésnek. Azóta van a Három Királyfi, Három Királylánynak babazászlója.
Hogy miként nézzen ki, azt hosszas viták kísérték: akkor jöttem rá, hogy ízlésben nem lehet megegyezni, még a nagyon hasonló gondolkodású emberek között is mindenki mást tart szépnek. Voltak gólyás, kisjézusos és napocskás tervek – végül internetes közönségszavazással lett az a zászlónk, ami: egy kék és egy rózsaszín gólya. De megengedtük, hogy mindenki olyan zászlót készíthessen, amilyet szeretne, de lehetőleg fehér alapon legyen egy gólya.