A 21. századi nyilvánosságban mindenki adatokra hivatkozik. Ám az adatok a legritkább esetben tények, sokszor éppen a megtévesztés eszközei. Hogyan építsünk egészséges szkepszist a számok zsarnokságával szemben?
Kevés elhasználtabb közhely létezik annál, hogy az adat a 21. század olaja. A vállalatok, a különféle aktivista csoportok és a politikusok világszerte megszerettek „az” adatokra mint tényekre hivatkozni, ám a látványos grafikonok és a nagyvonalúan megjelölt referenciák sokszor csak a mellébeszélés szolgálóleányai. Az adatok segítségével az ember minden korábbinál manipulálhatóbbá vált. Ha nálad ott vannak a számok, akkor ki vagyok én, hogy érveljek ellened? – hangzik a megannyi élethelyzetben akár csak tudat alatt felbukkanó kérdés. A szándékosan kiragadott vagy eleve hamis adatok befolyását csak súlyosbítja a Facebook-hírfolyam mint elsődleges információforrásnak a felemelkedése. Carl Bergstrom evolúcióbiológus szerint „a fiatalabb generációk, a digitális nomádok a számok zsarnokságában élnek”.
Bergstrom szakterülete az információ terjedése nagy biológiai és társadalmi rendszerekben. Az adattudós Jevin West ennél is pikánsabb irányban folytatja kutatásait: ő a „tudomány tudományával”, azaz a tudományos megközelítés kortárs kihívásaival és a technológia társadalomra gyakorolt hatásával foglalatoskodik. Mindketten Washington állam egyetemének professzorai, s évek óta kirobbanó népszerűséggel viszik közös kurzusukat Calling Bullshit in the Age of Big Data (felismerni a hülyeséget az adatok korában) címmel. A tantárgyból most könyv lett, amelyben a szerzők egyazon mértékben nevezik veszélyesnek a „populisták” egyoldalú adatértelmezését, valamint az üzleti és tudományos elit „technokrata adatimádatát”. Előbbi trükköt, a csak a saját igazunkat alátámasztó számok hajtogatását régóta ismerjük, utóbbi újabb és veszélyesebb jelenség, amely már az adatforrásról szól. Mára ugyanis lehetővé vált olyan programot írni, amely látszólag objektív folyamat eredményeként állít elő számszerű összefüggéseket, hangzatos korrelációkat. Az algoritmust azonban emberek gyártják, akik hibázhatnak – esetleg szánt szándékkal is torzíthatják a későbbi eredményt. A legnagyobb techcégek ideológiai irányultságára, doktriner politikájára pedig temérdek bizonyíték akad.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A Brain Bar hallgatósága azt is megtudhatta, hogy összesen hány napot töltött a világűrben.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Dömötör Csaba EP-képviselő mindeközben arról beszélt, hogy bár a tihanyi politikai fesztiválon feleséglehallgatók nem lesznek, de helyette teret kap megannyi vita és közös gondolkodás Magyarország jövőjéről.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
