A 21. századi nyilvánosságban mindenki adatokra hivatkozik. Ám az adatok a legritkább esetben tények, sokszor éppen a megtévesztés eszközei. Hogyan építsünk egészséges szkepszist a számok zsarnokságával szemben?
Kevés elhasználtabb közhely létezik annál, hogy az adat a 21. század olaja. A vállalatok, a különféle aktivista csoportok és a politikusok világszerte megszerettek „az” adatokra mint tényekre hivatkozni, ám a látványos grafikonok és a nagyvonalúan megjelölt referenciák sokszor csak a mellébeszélés szolgálóleányai. Az adatok segítségével az ember minden korábbinál manipulálhatóbbá vált. Ha nálad ott vannak a számok, akkor ki vagyok én, hogy érveljek ellened? – hangzik a megannyi élethelyzetben akár csak tudat alatt felbukkanó kérdés. A szándékosan kiragadott vagy eleve hamis adatok befolyását csak súlyosbítja a Facebook-hírfolyam mint elsődleges információforrásnak a felemelkedése. Carl Bergstrom evolúcióbiológus szerint „a fiatalabb generációk, a digitális nomádok a számok zsarnokságában élnek”.
Bergstrom szakterülete az információ terjedése nagy biológiai és társadalmi rendszerekben. Az adattudós Jevin West ennél is pikánsabb irányban folytatja kutatásait: ő a „tudomány tudományával”, azaz a tudományos megközelítés kortárs kihívásaival és a technológia társadalomra gyakorolt hatásával foglalatoskodik. Mindketten Washington állam egyetemének professzorai, s évek óta kirobbanó népszerűséggel viszik közös kurzusukat Calling Bullshit in the Age of Big Data (felismerni a hülyeséget az adatok korában) címmel. A tantárgyból most könyv lett, amelyben a szerzők egyazon mértékben nevezik veszélyesnek a „populisták” egyoldalú adatértelmezését, valamint az üzleti és tudományos elit „technokrata adatimádatát”. Előbbi trükköt, a csak a saját igazunkat alátámasztó számok hajtogatását régóta ismerjük, utóbbi újabb és veszélyesebb jelenség, amely már az adatforrásról szól. Mára ugyanis lehetővé vált olyan programot írni, amely látszólag objektív folyamat eredményeként állít elő számszerű összefüggéseket, hangzatos korrelációkat. Az algoritmust azonban emberek gyártják, akik hibázhatnak – esetleg szánt szándékkal is torzíthatják a későbbi eredményt. A legnagyobb techcégek ideológiai irányultságára, doktriner politikájára pedig temérdek bizonyíték akad.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
A legjobb egész estés animációs és a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért is versengő Áradás igazi meditatív élmény, amely állatszereplőkön keresztül mesél az emberi jövőről.
Egy csecsemő nem egy koloncnak születik, hanem egy nemzet jövőjének részeként.
Dömötör Csaba szerint a Tisza-vezér mentelmi ügye messze többről szól mint egy telefontolvajlás.
Ukrajna NATO-tagsága azonnali és közvetlen háborús fenyegetést jelentene a NATO és így Magyarország számára is – véli a kormányfő.
