Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A 21. századi nyilvánosságban mindenki adatokra hivatkozik. Ám az adatok a legritkább esetben tények, sokszor éppen a megtévesztés eszközei. Hogyan építsünk egészséges szkepszist a számok zsarnokságával szemben?
Kevés elhasználtabb közhely létezik annál, hogy az adat a 21. század olaja. A vállalatok, a különféle aktivista csoportok és a politikusok világszerte megszerettek „az” adatokra mint tényekre hivatkozni, ám a látványos grafikonok és a nagyvonalúan megjelölt referenciák sokszor csak a mellébeszélés szolgálóleányai. Az adatok segítségével az ember minden korábbinál manipulálhatóbbá vált. Ha nálad ott vannak a számok, akkor ki vagyok én, hogy érveljek ellened? – hangzik a megannyi élethelyzetben akár csak tudat alatt felbukkanó kérdés. A szándékosan kiragadott vagy eleve hamis adatok befolyását csak súlyosbítja a Facebook-hírfolyam mint elsődleges információforrásnak a felemelkedése. Carl Bergstrom evolúcióbiológus szerint „a fiatalabb generációk, a digitális nomádok a számok zsarnokságában élnek”.
Bergstrom szakterülete az információ terjedése nagy biológiai és társadalmi rendszerekben. Az adattudós Jevin West ennél is pikánsabb irányban folytatja kutatásait: ő a „tudomány tudományával”, azaz a tudományos megközelítés kortárs kihívásaival és a technológia társadalomra gyakorolt hatásával foglalatoskodik. Mindketten Washington állam egyetemének professzorai, s évek óta kirobbanó népszerűséggel viszik közös kurzusukat Calling Bullshit in the Age of Big Data (felismerni a hülyeséget az adatok korában) címmel. A tantárgyból most könyv lett, amelyben a szerzők egyazon mértékben nevezik veszélyesnek a „populisták” egyoldalú adatértelmezését, valamint az üzleti és tudományos elit „technokrata adatimádatát”. Előbbi trükköt, a csak a saját igazunkat alátámasztó számok hajtogatását régóta ismerjük, utóbbi újabb és veszélyesebb jelenség, amely már az adatforrásról szól. Mára ugyanis lehetővé vált olyan programot írni, amely látszólag objektív folyamat eredményeként állít elő számszerű összefüggéseket, hangzatos korrelációkat. Az algoritmust azonban emberek gyártják, akik hibázhatnak – esetleg szánt szándékkal is torzíthatják a későbbi eredményt. A legnagyobb techcégek ideológiai irányultságára, doktriner politikájára pedig temérdek bizonyíték akad.