A kaldera közepén

2020. augusztus 27. 00:48

Ha van hely, ahol elgondolkodtató a járvány üzenete, akkor az éppen Szantorini.

2020. augusztus 27. 00:48
null
Demkó Attila
Demkó Attila

A hatalmas sziklaperem alatt, a kaldera mélykék vizén egy normális augusztusi napon akár hat óceánjáró is várakozna, miután partra tett sok ezer élményre éhes turistát. Azokat, akiknek csak egy gyors Instagram-fotó jut ebből az apró, de történelemmel teli szigetből. 2020 augusztusában nincsenek óceánjárók, csak időnként tűnik fel egy komp Iosz vagy Kréta felé tartva.

Csend van. Théra, mai nevén Szantorini évtizedek óta nem volt ilyen üres. Olyan éttermek küzdenek akár egy-egy vendégért, melyekbe remény sem volt beülni korábban foglalás nélkül. Az első vészjel január végén jött – elmaradt a kínai turisták szokásos újévi rohama. Aztán lezárták a szigetet, hogy csak július elsején nyisson ki újra. Aznap egy gép szállt le, július közepén huszonöt, július végén negyvenöt. Augusztus közepén a szokásos foglaltság harmada lehetett a szigeten. A veszteség óriási. Görögország egészét tekintve el fogja érni a tízmilliárd eurót, ami egy több mint egy évtizede a meredély peremén egyensúlyozó gazdaság esetében egészen rendkívüli megrázkódtatás.

Ha van hely, ahol elgondolkodtató a járvány üzenete, akkor az éppen Szantorini.

Három ragyogó civilizáció romjait nézegetve elmélkedhetünk a jövőről. A mélykék vizű kaldera 3600 évvel ezelőtt alakult ki egy robbanásban, amely nemcsak a szigetet pusztította el, hanem a bronzkor egyik legfejlettebb társadalmát is. A történelemben Atlantisz legendáján és a bibliai tíz csapáson túl – bár nem bizonyítható, csak valószínűsíthető, hogy ezek erre a kitörésre utalnak – semmi sem maradt fenn a hatalmas katasztrófáról. A vulkán felrobbanása száz méter magas szökőárat okozott a Földközi-tengeren, napokra sötétbe borította a tájat, és évekre lehűtötte az egész északi féltekét. A minószi civilizáció több mint ezer éven át fejlődött, gazdagodott Krétán és a Kükládokon, hogy magán Szantorinin szó szerint egy nap alatt véget érjen. Nyomai a sziget délnyugati végén lévő Akrotiriben láthatók: a házak falai, a padlófűtés és a vízvezetékek a vulkáni hamu alatt meglepően jó állapotban túlélték a három és fél évezrednyi feledést. A város bronzkori nevét viszont nem tudjuk, lakóit nem ismerjük.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!