A képernyőalapú olvasás átprogramozza az agyat. Leépíti a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet. Már csecsemőkorban szükség van a fizikai könyvek közelségére, az iskolákban pedig vissza kell építeni a primátusukat – vallja egy elismert agykutató.
Maryanne Wolf agykutató, a bostoni Tufts Egyetem professzora. Hiánypótló művében tudományos módszerrel hasonlítja össze, miben különbözik a fizikai könyvek és a digitális szövegek olvasása, ha kognitív képességeinkről és szellemi gyarapodásunkról van szó. Spoiler: az eltérés jelentős és rendkívül nyugtalanító. Ennek megértéséhez azonban kezdjük az alapvető kérdéssel: miért fontos az agyműködés szempontjából az olvasás? Wolf szerint az írott nyelvhez való hozzáférés a személyes életperspektíva javításának egyik leghatékonyabb eszköze, mert találkozási lehetőséget nyújt az egyéni tapasztalatainkon túli világgal, és végtelen lehetőséget kínál a gondolkodásra. Wolf elvégzett magán egy érdekes kísérletet: megpróbálta újraolvasni ifjúkori kedvencét, Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték című könyvét.
Csak második nekifutásra járt sikerrel, miután a szöveg mélysége és összetettsége váratlan nehézségnek bizonyult a mindennapok online olvasási gyakorlatához képest. Nem véletlenül. Szerzőnk szerint a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem minőségét a papíralapú könyvek igényelte koncentrációhoz képest. Az általa ismertetett kutatások alapján „képernyőn olvasva gyengül a részletek feldolgozására és felidézésére való képességünk”. A szövegben szinte automatikusan „csak a megértéshez nélkülözhetetlen kulcsszavakat keressük, majd a végkövetkeztetéshez ugrunk – kizárólag azért térve vissza a részletekhez, hogy a benyomásunkat megerősítő morzsákat keressünk”. A gazdag könyvélménynél megszokott esztétikai és kognitív jutalom a digitális olvasásnál biztosan elmarad, de ennél nagyobb a baj: az empátia, a képzelőerő, az önreflexivitás, a hosszabb időn át fenntartott figyelem képessége, továbbá az elemző- és az ítélőképesség is hanyatlik. Csakúgy, mint a türelem: egyre kevésbé vesszük a fáradságot egy-egy hír valóságtartalmának ellenőrzésére. Wolf pontosan ezzel állítja szembe a mélyolvasás ideálját, amelyet egy Marcel Prousttól kölcsönzött fordulattal definiál: „A mondatok, amikben a szavak nem igazolják vissza kezdeti várakozásainkat, agyi terhességhez fogható szünetet vonnak maguk után.”
A Z generáció, azaz az első digitális nemzedék tagjait gyakran éri a vád, hogy nem olvasnak eleget. A hazai BookTok-közösség most kilép a virtuális térből, hogy a valóságban is bizonyítsa ennek ellenkezőjét.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A folyamatos növekedés egyik motorja a Könyvtári Kihívás pályázat, amelynek célja nemcsak a könyvtárak látogatottságának növelése, de azon keresztül a kisközösségek erősítése is – határon innen és túl. A tavalyi első kiírásra 370 könyvtár jelentkezett országszerte, idén december 15-ig várják több kategóriában a nevezéseket.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Oroszország jelenleg jelentős készletet halmoz fel nagy hatótávolságú drónokból, és ezt az adottságot zsarolási és nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel.
Kocsis Márta a Mandinernek elárulta, decemberig elsősorban arról szóltak a mindennapok, hogy tanítványát benntartsa az úszósportban.
