Súlyos válsággal küzd a Jobbik: korábbi támogatóinak nagy részét elveszítette, szavazótáborának összetétele jelentős változáson esett át. Az egykori radikális párt szavazóinak ma alig több mint egyharmada vallja magát jobboldalinak. Mi vezetett idáig? Elemzésünk.
Pálfy Dániel elemzése a Mandiner hetilapból
A magyar politikában példátlan pályafutást tudhat magáénak a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A 2003-ban párttá alakult szervezet a 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-pel közösen indulva 2,2 százaléknyi szavazatot szerzett. Néhányan talán úgy emlékeznek, hogy a 2006. őszi tüntetések után erősödött meg a Jobbik, de a mérések ezt nem igazolták. A 2007-ben alapított Magyar Gárda láthatóvá tette a pártot, ám a közvélemény-kutatók még 2009 januárjában is mindössze 1 és 4 százalék körül mérték. Az áttörés fél évvel később történt meg: az európai parlamenti választáson váratlan sikerként 15 százalékos eredményt értek el. Ebben az időszakban vélhetően sok Jobbik-szavazó elhallgatta a preferenciáját, erre utal az is, hogy 2009. január 25-én a számára kedvezőtlenebb fővárosi közegben is 7,6 százalékot sikerült elérnie a tömörülésnek egy időközi választáson. Ekkor a közbiztonság romlása, a gazdasági válság mélyülése és a kormánnyal szembeni általános elégedetlenség valószínűleg mind a Jobbikot erősítette.
Radikalizmus, majd néppártosodás
A Jobbik szavazói hátterének elemzése a politológia egyik fő témájává vált. A jelenlegi főpolgármester, Karácsony Gergely Róna Dániellel közösen jegyzett 2009-es tanulmánya szerint támogatóik jelentős része, 26 százaléka korábbi MSZP-szavazó. Ezt igazolta a Magyar Választáskutatási Program 2010-es felmérése is, amely szerint a Jobbik 855 ezer szavazójának harmada 2006-ban még a szocialistákat támogatta, emellett sokan érkeztek a Fidesztől, a nem szavazóktól, illetve a fiatal, választásra korábban nem jogosult korcsoportokból is.
„A párt szavazóinak ma már csak 35 százaléka tartja magát jobboldalinak”
A párt és szellemi holdudvara szélsőjobboldali retorikája és politikai önmeghatározása, valamint a Jobbikhoz közel álló szervezetek – Magyar Gárda, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – és közéleti szereplők megnyilvánulásai alapján egyértelmű volt: táboruk jelentős részét a radikális, nemzeti érzelmű szavazók teszik ki. A vezetők azonban felismerték: a szélsőjobboldali politika behatárolja a szavazóbázis növelését, üvegplafon van a párt feje felett, vagyis ha kormányra akar kerülni, nyitnia kell más csoportok felé.
A fő célcsoport a keresztény-konzervatív középosztály, a Fidesz–KDNP-kormányból kiábrándult szavazóréteg lett. A Jobbik a 2013-as választási kampányban elkezdett néppártosodni, megpróbált jobbközép irányba mozdulni. 2014-ben mind az országgyűlési, mind az EP-választáson sikert ért el, hiszen növelte támogatottságát, és mindkét alkalommal második lett.
Az viszont nem egyértelmű, hogy a szavazók melyik csoportjában erősödött. A párt 2014-ben különösen Észak- és Északkelet-Magyarországon növelte bázisát, épp azokban a körzetekben, ahol a baloldal nagyon sok támogatót veszített. Ez alapján sokan feltételezték, hogy a balos szavazók Vona Gáborékhoz vándoroltak.
A kutatások szerint a tipikus Jobbikszavazók ekkor fiatal és középkorú, egyedülálló, kisvárosi vagy falusi férfiak, akik alacsony jövedelműek, de van valamilyen képzettségük, kifejezetten rendszerellenes, protestszavazók. 2014-től úgy tűnt: a párt feladta, hogy a jobbközép célcsoport kegyeit keresse, és egyre inkább nyitott a baloldal felé.
A 2015-ös időközi országgyűlési képviselő-választáson elért győzelmek pedig igazolták a jobbikos politikusok elképzelését: a bal- és a jobboldal átjárható.
A Republikon Intézet 2015-ben készült tanulmánya szerint a párt tábora ekkor a kormányellenes, radikális jobboldali törzsszavazók (43 százalék), a korábban jelentős részben a Fideszt támogató, de a kabinettel már elégedetlen, „fenyegetett” fiatalok (23 százalék), a világnézetüket tekintve heterogén, kevésbé kiábrándult néppárti jobbikosok (21 százalék) és a legkevésbé kormányellenes ingadozó jobboldaliak (13 százalék) között oszlott meg. Jól látható tehát, hogy ekkoriban egyértelműen többségben voltak a Jobbik jobboldali szavazói.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
„Tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon” – szögezte le Szentkirályi Alexandra.
Bemutatták a konkrét adatokat.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Magyar Péter egészen nevetséges dolgokat írt ki arról, hogy a Facebookon mennyien követték az ő rendezvényét.
„Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal.”
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
