Így született meg a Szent István-terem

Sal Endre írása a Mandiner hetilapban.

1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban: „Őfelsége a király Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be.” Ekkor dőlt el, hogy elkészülhet a pompás helyiség. Berendezését 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatta, el is nyerte a nagydíjat. A tervezéssel Hauszmann Alajost, a Budavári Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József – egy újabb izgalmas történet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

A helyiség méretei miatt Hauszmann egyfajta ékszerdobozt álmodott. „A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet” – indokolta a tervező. Hauszmann a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére. A diófa burkolat Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignác festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit, és a festőművész alkotta meg a Szent István apostoli királlyá koronázása című festményt is. A nagy majolikalemezek és egyéb majolikarészek, valamint a kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet a Haas Fülöp és Fia cég szövőgyárának büszkesége, a kárpitozás és a bútor pedig a Gelb és Fia műtermében készült. A padlólap parkettje a Neuschloss-féle cég gyártmánya, a bronzcsillárok és falikarok Kiessling Rezső bronzműves alkotásai, a kovácsoltbronz díszeket pedig Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, ezenkívül díszes, faragott székeket is tervezett, és ő gondolta ki a fenséges csillárt is.

A Budavári Palota építkezése okán Hauszmann Alajos Ybl Lajos várkapitány társaságában 1899-ben európai körútra indult, hogy királyi palotákat, kastélyokat tanulmányozzon, Londonban és Párizsban pedig a műipar legújabb remekeit is megtekintse. Végül Berlinben, Münchenben és Stockholmban is jártak, s értékes műtárgyakat, szobrokat hoztak, valamint nem kevés bútormintát, amely alapján a magyar iparosok elkészítették a Budavári Palota berendezéseit. Idetartozik az is, hogy 1903-ban az Iparművészeti Társaság karácsonyi vásárán Hauszmann Alajos húsz műtárgyat vett, egyebek mellett Radnai Béla Éneklő gyermekek című, bronzból készült szobrát, valamint ékszertartót, két rézvázát, bőrmappát, két porcelán díszedényt és Vögerl Ágosttól nyolc majolikavázát is.

Mivel Ferenc József úgy rendelkezett, hogy a Szent István-termet mutassák meg a párizsi világkiállítás látogatóinak is, mielőtt Párizsba vitték volna a berendezést, Thék Endre Üllői úti gyártelepén felépítették a termet. Ott nézte meg Ferenc József 1900. február 21-én főhadsegéde, Paar Ede társaságában, s ott volt a gyártelepen Széll Kálmán miniszterelnök és természetesen a megálmodója, Hauszmann Alajos is.

A bejáratnál a házigazda Thék Endre fogadta a királyt, s elindultak az ideiglenesen ott berendezett Szent István-terembe. Az uralkodó egy ideig csak állt, és nézte, majd megszólalt: „Igazán remek! Nagyon szép, igazán meg vagyok elégedve!” Ferenc József részletesen megszemlélte a helyiség berendezéseit. Miután megnyugtatták, hogy óvatosan járnak el a szállításnál, még leült egy asztalhoz, ahol belekanyarította a nevét a vendégkönyvbe.