A végtelen csillagmezőt látjuk először, aztán két holdat, majd egy bolygó horizontjának hatalmas ívét. Idegen világ ez, nincs benne kékség, egy sivatagbolygó valahol a galaxis peremén. Aztán beúszik egy szürke űrhajó, lézernyalábok nyúlnak utána. Az ikonikus jelenetet 1977-ben láthatták az amerikai nézők először. Több mint négy évtizeddel később, idén decemberben a kilencrészesre bővült sorozat véget ér. Milyen nyomot hagy bennünk ez a modern eposz, és milyen nyomot hagyott a változó világ a tripla trilógián? Lehet-e még férfias legendákat álmodni a politikai korrektség világában?
A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején egy egész nemzedéknek volt meghatározó élménye az első Star Wars-film, az Egy új remény. A magyar mozik 1979-ben mutatták be, Csillagok háborúja címmel, és a következő években százezrek repültek el egy messzi-messzi galaxisba, hogy aztán lelkük egy része ott is maradjon. Az SW-filmek a hetvenes években született generációnak a mindennapok részeivé váltak: az óraközi szünetekben TIE vadászok és X szárnyúak harcoltak az iskolaudvarokon, a Vörös Vezér ordibált a Kék Vezérrel, és mindenki Luke Skywalker akart lenni. Amikor a Magyar Televízió 1984 végén műsorára tűzte a filmet, az százezernyi gyereknek a legszebb karácsonyi ajándék volt. Globálisan százmilliókat szippantott be a jelenség. Egy olyan paralel univerzum született, amelynek vannak ugyan versenytársai, nyomába egy másik kitalált világ sem érhetett eddig. Se a Star Trek, se az újragondolt verziójában egyébként az SW-hez mérhető Csillagközi romboló (Battlestar Galactica), se más.
MASZKULIN MESE
Az eredeti történetet kamasz fiúkra, fiatal férfiakra szabták. A főszereplő az unalmas hétköznapokból pillanatok alatt egy csillagközi háború főhőse lesz, ráadásul pilótaként. Van benne szép, fehérbe öltözött lány, aki bár erős, harcos hercegnő, azért meg kell menteni. A gonoszok is meggyőzőek, a császár amellett, hogy sátáni, zseniális. Darth Vader a legnagyobb harcos, és jól szabott egyenruháikban a birodalmi tisztek is tisztelet parancsolnak.
Az univerzum teremtőjét, George Lucast bevallottan inspirálta a náci Németország, a képek időnként Leni Riefenstahlt idézik, a zene – a hihetetlenül eltalált zene – pedig Wagnert. Van benne ókori Róma is, szenátussal, tógákkal és egy csipetnyi birodalmi Japán. Jól néznek ki a rohamosztagosok, a csillagrombolók, a csaták az űr mélységes mélyén.
A baloldal 2010 előtt „haderő-leépítési” programja ma már csak rossz emlék, a kormány időben lépett, aminek következtében a a magyar harceszközök az egyik legütőképesebbnek számítanak a térségben. Ennek a globális és lokális konfliktusok okozta fenyegetettség növekedése miatt különösen nagy jelentősége van.
A háború talán legfontosabb pillanatához érkeztünk, a donyecki áttörés visszavonhatatlan következményekkel járhat.
Nem feltétlenül igaz, hogy Putyin csak a gyors előrenyomulást tartja szem előtt.
Krekó Péter szerint az ukrán nacionalizmus Nyugat-Ukrajnában nagyon erős, ott nem tudtak volna az oroszok átjutni.
A csomagban olyan eszközök is lehetnek, amelyek oroszországi célpontokat – akár Moszkvát is – képesek elérni.
Az orosz offenzívát ez sem állítja meg, véli Demkó Attila.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
