Egyre több időt töltünk az idő- és térbeli távolságok nélküli virtuális térben. A fizikai hely jelentősége csökken. Ez mentálhigiénés kockázat: személyes identitásunk és a közrend alapja egyaránt a helyhez való kötődés.
Építészek, filozófusok, mérnökök és történészek egy csoportja állítja: a modern mobilitás alapvető veszélyt rejt, a kozmopolita életmód ellentétes az emberi természettel. Why Place Matters? (miért számít a hely) című, hiánypótló olvasókönyvük tételesen összefoglalja, mi a gond az idő, a távolság és a kötődés felszámolásával. A kötet szerzői között találjuk a magyarok régi barátját, Roger Scruton angol filozófust éppúgy, mint Yi-Fu Tuan kínai-amerikai földrajztudóst, Witold Rybczynski lengyel urbanistát és Dana Gioia amerikai költőt.
A közmegegyezés szerint a hely szerepe és jelentősége csökken. A Z generációs munkavállalók kénye-kedvét leső cégeknél terjed a home office, az önfejlesztésre vágyók tobzódnak az online képzések végtelen kínálatában, miközben az alapvető fogyasztási cikkek beszerzését is egyre inkább neten keresztül intézzük. GPS-szel találunk oda úti célunkhoz, pedig a nyugati embert a felfedezés vágya és képessége tette sikeressé. Ráadásul mintha a technológiai átalakulás által (egyelőre) érintetlenül hagyott fizikai funkciók is homogenizálódnának – kialakulóban van egyfajta globális monokultúra.