A felmelegedés okozta globális válság alapvetően politikai természetű lesz, s legkésőbb az évtized végén kezdetét veszi, addig a zöldpártok mai, csekély hitelességüket is elveszítik, s közben felértékelődnek az önállóan cselekvő, szupergazdag technológusok, akiknek a régi arisztokráciára is szükségük lesz – jósolja Neal Stephenson sci-fi-szerző.
Az amerikai Neal Stephenson földrajz és fizika szakon diplomázott a Bostoni Egyetemen, de sci-fi-szerzőként ismert. Regényírói munkássága mellett az internetkorszak előőrseként legendássá vált Wired magazin újságírója, a Blue Origin űripari vállalat tanácsadója. Műveinek jellegzetessége a cselekmények széles körű tudománytörténeti, matematikai és gazdasági megalapozottsága – egyfajta szenvedélyes realizmus. Stephenson Magyarországon is népszerű, hazai olvasói között akad, aki az egymásba oltott technológiai és szociológiai fejtegetések, illetve a barokkosan részletgazdag karakterek okán Thuküdidészbe oltott Jókaiként, a jövő történetírójaként jellemzi őt.
Szerzőnk legutóbbi műve, a monumentális, közel hétszáz oldalas Termination Shock – Az összeomlás kora vegytiszta ökológiai thriller, egyben különleges csemege azoknak, akik nem ijednek meg a hidegvérű, baljós spekulációtól. Bár a cselekmény ideje nincs pontosan meghatározva, valamikor a 2020-as évtized végén járhatunk. A tengerszint emelkedik, a szuperviharok, áradások, járványok és az élővilág – benne az ember – számára szinte elviselhetetlen hőhullámok egyre gyakoribbak. A próza nem csinál titkot abból, hogy a fejlett világban divatos zöldpártokat Stephenson tökéletesen alkalmatlannak tartja a klímaváltozásra való felkészülés koordinálására. Az USA mint szövetségi állam egyenesen összeomlik majd várakozásai szerint. Szerzőnk biztosra veszi azonban, hogy a gazdagok és befolyásosak egy része nem vár majd a politikára, hanem autonóm cselekvésbe kezd, ami egyszerre lehet majd alapja a közeljövő reményeinek és kockázatainak. „Mi lenne, ha az anyagi lehetőségekkel és kellő bátorsággal rendelkezők egyszerűen csak nekilátnának a probléma megoldásának? Hiszen könnyebb utólag bocsánatot kérni, mint előre engedélyt.”
A regényben egy plázaépítésből meggazdagodott, különc milliárdos, a texasi T. R. Schmidt gigászi rakétarendszert („a világ legnagyobb mordályát”) építi meg, hogy képes legyen nagy mennyiségű megolvadt ként juttatni a sztratoszférába, enyhítve a felmelegedés hatásait. Nem politikusokat, inkább régi vágású, jól beágyazott – ezáltal befolyásos – arisztokratákat hív meg a technológia titkos bemutatójára Hollandiából, Szingapúrból, Olaszországból és más országokból, amelyek alacsony tengerszint feletti magasságuk miatt a legtöbbet veszítik a klímaváltozással. Köztük van a regény főhőse, Frederika Mathilde Louisa Saskia, aki bár kitalált karakter, a nagyon is valóságos Vilmos Sándor holland uralkodó lánya. A kísérlet sikeres, ezzel kezdetét veszi a globális diplomáciai és titkosszolgálati felbolydulás az Egyesült Államoktól Indián át Kínáig.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
Az adatközpontok hatalmas áramigénye az USA fogyasztásának a 17 százalékát is jelentheti 2030-ra, ami súlyos hálózatfejlesztési gondokat hozhat. A Fehér Ház és egyes tagállamok szigorú szabályozással kényszerítenék a technológiai óriásokat a rezsiköltségek és az energetikai infrastruktúra finanszírozására.
Az oroszok által üzemeltetett létesítménynél meghalt biztonsági őr iráni állampolgár volt.
Úgy tűnik, néhány országban irigylik a magyar különadókat, amelyek a rezsicsökkentést is biztosítják. A Tisza Pártnál viszont továbbra is ellenzik a különadókat.
