És akkor négy hónap után megtudtuk, miért kapott kegyelmet K. Endre
Balog Zoltán kiállt az igazsággal a nyilvánosság elé. Ami bátor tett, csak kései.
A parlamentáris demokráciában, ahol van ellenzék és van kormánypárt, az önvizsgálat utáni beismerés sajnos csak a gyengeség jele lehet.
Erkölcs – de nemcsak a közéletben, hanem bárhol, vagyis mindenhol. Lehetne ez is a cím. Hiszen semmivel nincs kevesebb választási lehetősége és kényszere a jó és a rossz között egy vállalatvezetőnek, tanárnak, papnak, édesanyának, könyvelőnek, orvosnak, férjnek, ügyvédnek… bárkinek, mint egy „politikusnak”. Akár ellenzéki, akár kormánypárti, akár polgármester, akár miniszter, akár „csak” mezei képviselő.
A tétek, a következmények persze különböznek attól függően, hogy valakinek a jó vagy rossz döntése hány ember, milyen és mekkora intézmény, közösség életét befolyásolja. Ha valaki egy gyermek életét teszi tönkre, nem mindegy, hogy szülőként vagy tanárként teszi ezt, potenciális veszélyt jelentve ki tudja, még hány gyermekre.