Az erőpolitika kora

„A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette be a hazai közéletben az évértékelők gyakorlatát az amerikai elnökök által a kongresszusban évente elmondott, és az Egyesült Államok helyzetét bemutató beszéd mintájára (State of the Union). Azóta a hazai pártvezetők is átvették ezt a gyakorlatot, ami nem is baj, mert így legalább ízelítőt kapunk abból, hogy a különböző politikai felfogások milyen képet mutatnak hazánkról. 

Az idei, 26. évértékelő is kellő muníciót szolgáltatott a honi közélet és a politikai elemzők számára abban a tekintetben, hogy témákat találjanak, dicsérjenek vagy kritizáljanak. Magam is szeretnék foglalkozni a beszéddel, de most is egy kissé más, a szokottól eltérő nézőpontból, hiszen másként gondolkodik a politika világáról az, aki belülről ismeri ennek a műfajnak a működését.

Kezdem azzal, hogy az egyik itthoni baloldali portál »diadalittasnak« nevezte a magyar kabinet vezetőjének fellépését. Egy ilyen típusú értékelésnél valóban fontos az összbenyomás, hiszen az egyik legfontosabb tényező az a hatás, amit a hallgatóságra gyakorol az elmondott értékelés. Orbán Viktornak lelket kellett önteni a hitehagyott és megtépázott kormánypárti táborba. Emlékszünk rá, hogy tavaly azzal kezdte a beszédét, hogy »a ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul«. Síri hangulat uralkodott a Fidesz-KDNP háza táján az éppen kirobbant kegyelmi botrány miatt. Ráadásul a múlt év februárhoz képest az esztendő további része sem számított diadalmenetnek, hiszen Novák Katalin és Varga Judit lemondása, Balog Zoltán református zsinati elnöki posztról történő távozása után megjelent Magyar Péter és a Tisza párt, akik rövid idő alatt kihívóvá nőtték ki magukat a hazai politikai mezőnyben. 

Bár a júniusi Európai Parlament választását – és az önkormányzatit is – fölényesen nyerte a kormánypárt, az eredménye elmaradt a korábbitól. Nem sikerült Brüsszel elfoglalása sem, hiszen a radikális konzervatív irányzat ugyan jobban szerepelt az előző megmérettetéshez képest, de az erőviszonyokat nem tudta megváltoztatni. Előrelépést jelentett viszont, hogy létrejött a Patrióták Európáért frakció, így a Fidesznek már nem az EP partvonalán kívül, a kispadról kell végignéznie a történéseket, ahogy az az elmúlt években megszokottá vált, hanem egy közösség részévé válhatott újra. Igaz, a Marine Le Pen pártja által vezetett tömörülést azonnal bojkottálták a többiek, így semmilyen befolyáshoz nem jutottak Brüsszelben.”

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher