Hitelminősítői döntések előtt a költségvetés: Kármán András és a komoly hitelességi próba

Élete legfontosabb szakmai megmérettetése előtt áll Kármán András pénzügyminiszter, miután a nagy nemzetközi hitelminősítők hamarosan döntenek Magyarország adósbesorolásáról. A Világgazdaság cikke szerint a piacok és a hitelminősítők számára az augusztus végére ígért új hiánycél bejelentése önmagában nem lesz elegendő, a kormányzati elkötelezettség megítélésében a mögöttes intézkedések hitelessége játssza majd a kulcsszerepet.

A költségvetési hiány körüli diskurzus azután lépett új szakaszba, hogy a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a 2026-os büdzsé átvilágításának eredményeit. A vizsgálat szerint a korábbi kormányzattól örökölt fiskális pálya jóval kedvezőtlenebb a korábban jelzettnél. Bár az Országgyűlés eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a költségvetést – amelyet a korábbi kabinet később 5 százalékra módosított –, az új kormány átvilágítása szerint azonnali beavatkozás nélkül a deficit elérte volna a 8,3 százalékot. Az Európai Unióval kötött megállapodások és a már végrehajtott kormányzati intézkedések hatására a hiány várhatóan 7,5 százalékra mérséklődik, 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium által jelzett 7,5 százalékos hiánypálya a jelenlegi adatok alapján reálisnak, sőt bizonyos szempontból óvatosnak, pesszimistának tekinthető. Az elemző felidézte, hogy az első negyedévben az eredményszemléletű ESA-hiány 9 százalékon alakult, míg a jegybank júniusi inflációs jelentése 6,5 százalékos éves deficitet vetített előre. Molnár szerint a Pénzügyminisztérium rendelkezik a legpontosabb rálátással a folyamatokra, így a tárca előrejelzése megalapozott kiindulási alap.

A fenntartható költségvetési pálya elérése és a 3 százalékos maastrichti küszöb megközelítése elkerülhetetlen feladat, 

További intézkedések hiányában ugyanis még 2027-ben is 6,1 százalék körül alakulhat a hiány. Molnár Dániel szerint a túl gyors, drasztikus kiigazítás komoly gazdasági növekedési áldozattal járna, ezért a piacok számára az a legfontosabb, hogy már az első szakaszban látható, hiteles és kiszámítható előrelépés történjen. A deficit csökkentését az alacsonyabb kamatkörnyezet és az egyszeri kiadási tételek kifutása is támogatja, de a tartós stabilitáshoz szigorú fiskális kontrollra lesz szükség.

A hiánypályát közvetett módon befolyásolhatják az uniós források is, amelyek bár az ESA-hiányt közvetlenül nem javítják, a pénzforgalmi deficit csökkentésén, a kamatkiadások mérséklésén és a gazdasági növekedés élénkítésén keresztül pozitív hatást gyakorolnak. Az olyan egyszeri tételek kifutása, mint például a fegyverpénz, javítja a költségvetés egyenlegét, bár átmenetileg mérsékelheti a gazdasági dinamikát. A kamatkiadások terén a csökkenő hozamok jótékony hatása csak fokozatosan, a korábbi magas kamatozású állampapírok kifutásával jelentkezik majd. A tartós egyensúly megteremtéséhez a gazdaság fehéredésére és a növekedés élénkülésére van szükség.

Az augusztus végén bemutatandó új hiánycéllal kapcsolatban az elemző arra figyelmeztetett, hogy 

A piaci bizalom megőrzéséhez a kabinetnek pontosan be kell mutatnia azokat a konkrét lépéseket és reformokat, amelyek garantálják az új célok elérését. A költségvetési politika hitelességét a nemzetközi piacon ugyanis hosszú távon nem a politikai vállalások, hanem azok következetes, fegyelmezett végrehajtása határozza meg.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt