Magyar Péter kijelentése után egyre nagyobb a nyomás a pénzügyminiszteren

Miközben a Pénzügyminisztérium gőzerővel dolgozik a pótköltségvetés kidolgozásán, Magyar Péter miniszterelnök újabb és újabb nagy ívű költségvetési vállalásokat tesz. Ha ezeket egymás mellé tesszük, az a kép rajzolódik ki, hogy Kármán András pénzügyminiszterre rendkívüli nyomás nehezedik: egyszerre kell stabilizálnia a közpénzügyeket, teljesítenie az euróbevezetés feltételeit, és finanszíroznia a kormány ambiciózus programját – írja a vg.hu.

A gazdasági portál felidézi: a hét egyik fontos fejleménye volt, hogy Magyarország eurókötvény-kibocsátással jelentős lépést tett az idei költségvetési finanszírozás biztosítására. Eközben azonban a NATO ankarai csúcstalálkozóján a miniszterelnök újabb jelentős kiadási kötelezettségvállalást jelentett be, tovább növelve a pénzügyi tárca előtt álló kihívásokat.

Az euróbevezetés már önmagában komoly feladat

Az oldal emlékeztet: 

Ennek egyik legfontosabb kritériuma, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon. A jelenlegi kiinduló helyzetet azonban maga a kormányfő is rendkívül kedvezőtlennek festi le.

A múlt héten egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az előző kabinet által tervezett 5 százalékos idei hiány akár a GDP 7 százalékát is meghaladhatja, még akkor is, ha sikerül hozzájutni a korábban visszatartott uniós forrásokhoz – folytatódik az írás.

A cikk rámutat, a Bloomberg szerdai beszámolója szerint Kármán ennél is borúlátóbb képet vázolt fel egy háttérbeszélgetésen: 

Mindez alig néhány órával azután hangzott el, hogy a minisztérium 424 milliárd forintos júniusi többletről számolt be, amely 2010 óta a legnagyobb havi szufficitnek számít. Az első fél év hiánya ugyanakkor még így is elérte az egész évre tervezett deficit 80 százalékát.

Évről évre jelentős kiigazításra lenne szükség

Ha a kormány által említett hiányszámok megfelelnek a valóságnak, akkor 

Még ha a deficit valóban 6,1 százalékra mérséklődne 2027-re, akkor is több mint három százalékponttal kellene tovább csökkenteni ahhoz, hogy az ország teljesítse a maastrichti kritériumot.

Mindezt ráadásul úgy kellene végrehajtani, hogy a kormány ismételten kizárta a megszorítások lehetőségét. 

Ha ez valóban így van, akkor a hiánycsökkentés csak más eszközökkel érhető el – mutat rá a VG.

Nemcsak az euró, az egészségügy is többletforrást igényel

A Tisza Párt februárban ismertetett programjának egyik központi eleme az egészségügy finanszírozásának jelentős növelése volt. Az ígéret szerint a GDP 7 százalékát fordítanák erre a területre.

Jelenleg az egészségügyi kiadások a GDP mintegy 4,5–5 százalékát teszik ki, vagyis még a kedvezőbb kiinduló adattal számolva is körülbelül 2 százalékpontnyi többletforrásra lenne szükség.

A kihívásokat tovább növelte Magyar Péter ankarai bejelentése – folytatódik az elemzés.

Újabb teher: a NATO-célok teljesítése

A NATO-csúcstalálkozó előtt a miniszterelnök közölte, hogy Magyarország 2035-ig teljesíteni kívánja a szövetség új iránymutatását, amely szerint a tagállamoknak védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára kellene emelniük.

Ez a jelenlegi magyar védelmi ráfordításokhoz képest hozzávetőlegesen további 3 százalékpontnyi GDP-arányos kiadást jelentene.

Ha feltételezzük, hogy 2030-ig ennek csupán a felét kellene teljesíteni, akkor is jelentős többletforrásra volna szükség.

A számítás így fest:

• az euróbevezetéshez legalább 3,1 százalékponttal kellene mérsékelni a hiányt;
• az egészségügyi vállaláshoz további 2 százaléknyi GDP-forrást kellene találni;
• a NATO-célok részleges teljesítéséhez újabb 1,5 százalékpont szükséges.

Összesen tehát a GDP mintegy 6,6 százalékának megfelelő mozgásteret kellene előteremteni – jegyzi meg a Világgazdaság.

Honnan jöhet a pénz?

A kérdés az, 

– teszi fel a kérdést a gazdasági oldal. 

Az egyik lehetséges forrás szerintük az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenése lehet. Ha a piac elhiszi, hogy az euróbevezetési cél komoly, akkor idővel mérséklődhet a magyar állampapírok kockázati felára, ami alacsonyabb kamatkiadásokat eredményezhet.

Az Európai Központi Bank adatai szerint a kamatkiadások már tavaly is közel a GDP 1 százalékának megfelelő mértékben csökkentek. Ha Magyarország hosszabb távon olyan finanszírozási feltételeket érne el, mint Ausztria, akár további 3,2 százalékpontnyi megtakarítás is elképzelhető lenne, bár ez jelenleg inkább elméleti lehetőségnek tűnik. A lengyel szint elérése reálisabb forgatókönyv lehetne, ami hozzávetőleg 1,3 százalékponttal csökkentené a kiadásokat.

Másik lehetőség a gyors gazdasági növekedés. Erőteljes GDP-bővülés mellett az állam úgy növelhetné bizonyos kiadásait – például egészségügyre vagy védelemre –, hogy közben más területeken nominálisan nem kellene csökkentenie a forrásokat, még ha GDP-arányosan kisebb részt is képviselnének.

Az infláció szintén növeli az állami adóbevételeket, ám sok közgazdász ezt valójában rejtett megszorításnak tekinti, mivel csökkenti a lakosság vásárlóerejét – állapítják meg.

Nehéz egyensúlyozás vár a pénzügyminiszterre

Hogy a gazdaság képes lesz-e olyan ütemben növekedni, amely lehetővé teszi ezeknek a céloknak az egyidejű teljesítését, azt a következő évek mutatják meg. A Bloomberg által idézett Kármán András 2026-ra mindössze 1,6–2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami önmagában nem ígér gyors megoldást – fűzi hozzá a szerző, kiegészítve azzal, hogy a Pénzügyminisztérium októberre ígéri a 2027-es költségvetés tervezetét, de már a készülő pótköltségvetés is sokat elárulhat arról, hogy a kormány milyen úton kívánja összehangolni ambiciózus vállalásait a költségvetési realitásokkal.

Nyitókép: AFP/ Kisbenedek Attila