Tévesen gondolják sokan, hogy a magyar vállalkozásokat megroppantották az elmúlt évek nehézségei. Nem igaz, hogy gazdasági teljesítményük gyenge, nem igaz, hogy technológiailag elmaradottak, hogy fejlődésre képtelenek. Hamis a magyar ugar mocsarában megrekedt szekér képe. Viharban, de jó irányba halad a magyar gazdaság.
Habár a vállalkozások számára komoly csapások sorát hozta a COVID-dal megnyíló bizonytalanság kora, a magyar gazdaságot ezek a nehézségek nem meggyengítették, hanem termelékenysége és minősége javítására sarkallták. A Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal és az Mathias Corvinus Collegium „Jelentés a magyar vállalkozásról – 2025” című kutatásának eredményei egyaránt alátámasztják, hogy a kis- és közepes vállalkozások a gazdasági fejlődés lendületet adó motorjai Magyarországon.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy év után ismét felmérték a magyar vállalkozások helyzetét, az MCC kutatói idén is elkészítették jelentésüket több mint kétezer vállalkozás megkérdezésével, hogy képet kapjanak, milyen körülmények között működnek és mire számítanak. A jelentés a kormánynak is fontos kapaszkodó lehet.
Az elmúlt öt évben a vállalkozások számára komoly terhet jelentett a koronavírus-járvány, a háború és az infláció. Megnehezítette az életüket az árfolyam gyengülése, az energiaárak megugrása, a bérek emelkedése. A globális gazdasági rend töredezése tovább növelte a bizonytalanságot. A cégeket harapófogóba zárta a költségnövekedés és a kereslet stagnálása. Mégis, 2025-ben több volt a derűlátó, mint a pesszimista vállalkozó: 36% optimista, 24% borúlátó, 40% nem vár változást jövőre.
A gazdasági növekedés lelassult, a beruházások szintje csökkent. Ugyanakkor a gazdaság öt év alatt többet nőtt, mint az EU-átlag, a régióban csak a lengyelek fejlődése volt gyorsabb. A beruházások és a foglalkoztatás szintje magasabb, mint az EU és a visegrádi átlag.
Mindenhol válság van, hiányzik a növekedés, komolyak a növekvő bizonytalanság terhei. Azonban minden jel szerint egészséges a magyar gazdaság. Olyasmi történik, mint a hetvenes évek olajválsága idején Nyugat-Európában: a globális környezet romlása korszerűsítésre, termelékenység és minőség javítására szorítja a cégeket.
A magyar vállalkozások számára a mindennapok meghatározója a nemzetközi kitettségből következő bizonytalanság. Kereskedelmi nyitottságunk a 16. legmagasabb a világon, a GDP 40 százalékát külföldi irányítású vállalatok termelik. A szomszédunkban háború zajlik, az energiaellátás függő, a forint sérülékeny, az osztrák és a német munkaerőpiac elszívja a munkaerőt. A kulcspiacot jelentő Németország növekedése évekkel ezelőtt megállt, az európai autóipar válságban van.
Ezt is ajánljuk a témában
A szolgáltatások nagyot húztak a gazdaságon, de az ipar és a mezőgazdaság lefelé nyomta a számokat. Magyarország jövőre viszont már egyértelműen nagyobb emelkedési pályára léphet, beindulnak a nagy gyárak, amelyek már az idei évben is meglátszódnak majd.
A magyar vállalkozások megszokták, hogy viharos helyen élnek. Sokukban ott él még a rendszerváltás kori káosz és a 2008-as válság tanulsága. Megtanulták, hogy az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság a legfontosabb erények.
Összességében azt láthatjuk, hogy a magyar kis- és középvállalkozások teljesítménye gazdasági súlyukat, a nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenységüket, és termelékenységük dinamikáját tekintve egyaránt megállják a helyüket mind uniós, mind régiós összehasonlításban.
Üzleti stratégiájuk a nagy cégekhez való betagozódásra, vagy a piaci résekbe való behúzódásra épít. Ha az utóbbit választják, a nagyobb konkurensek számára túl kicsi vagy kevéssé nyereséges piacokra fókuszálnak. A betagozódás gyakoribb: ezek a cégek az értéklánc integrátorai által kijelölt játékszabályok szerint működnek. Az alkatrészek gyártói, az egyedi szolgáltatók a nagy ipari cégekhez igazodnak.
A fogyasztási termékek gyártói is a kereskedők platformjain érik el a vevőket.
A meghatározó partnerek igényeinek készséges és gyors kiszolgálása belépési követelmény. Ezután jön a döntés: olcsóbb, nagy volumenű termékekkel növekedni vagy egyedibb, vevőorientált szolgáltatásokkal stabilabb, magasabb hozamú pozíciót építeni. Az erdőben a nagy fák magas ágai fürödnek a fényben, a lombkorona alatt kevesebb energia jut a növényeknek. Hasonlóképp a gazdaságban is kijelölt helye és mozgástere van a nagyok árnyékában vagy a táplálékláncban lejjebb élőknek.
A magyar gazdaság a komoly nehézségek ellenére mind a bizonytalanság kora előtt, mind az alatt képes volt javítani értékteremtő képességét. 2013 és 2019 között az extenzív növekedés, 2020 után a termelékenység EU-s átlagnál gyorsabb javulása adja a felzárkózás alapját. 2019 óta Magyarország négy százalékkal növelte egy főre jutó GDP-je értékét az EU-átlaghoz képest.
A vállalkozások fejlesztési tevékenysége a piacépítésre, a termékfejlesztésre koncentrál. Azok a cégek teljesítenek jobban, amelyek tudatosan javítják termékeik egyediségét, rugalmasabban alkalmazkodnak és értéknövelő szolgáltatásokat kínálnak. A piacgazdaság működik, egészséges a magyar kapitalizmus.
Miért tűnik mégis úgy, hogy a magyar vállalkozók lemaradtak? Részben tradicionális lelki berendezkedés: mindig a pohár üresebb részét figyeljük. Másrészt, amikor a globális vihar dobálja a jövőt ide-oda, amikor a bér- és energiaköltségek növekedését a megtorpanó kereslet mellett szinte lehetetlen kitermelnie egy cégnek, nehéz azt gondolni, hogy minden rendben.
Sokan nem azt nézik, mennyit erősödtek a cégek, hanem csak azt, hol tartunk Ausztriához képest. Még mindig fele akkora a magyar vállalkozások termelékenysége, mint az EU átlaga.
De 2013-ban kétszer akkora volt az egy főre jutó osztrák GDP értéke, most már csak másfélszer annyi. 2019 óta az EU-s átlagnál gyorsabban nő a magyar vállalkozások termelékenysége. Az ilyen mércének sokáig nem fogunk megfelelni – de ez nem vereség, hanem realitás.
Bujkál ebben némi bizalmatlanság a magyar vállalkozókkal szemben. Nehéz elhinni, hogy ezek az évtizedek alatt megdörzsölődött, a tanácsadókkal, bankárokkal szemben gyanakvó emberek képesek maguktól helyes stratégiát találni, gyorsabb fejlődési pályára állni. Pedig a valóság az, hogy a nehézségek sorozata nem törte meg őket, hanem piacaik, termékeik, működésük fejlesztésére sarkallta.
Nem kell csodaszert keresni a rejtélyes gazdasági betegségekre. Nem kell külföldi segítségben vagy a mindennapokat felforgató nagy állami programokban gondolkodni. A feladat a stabilitás megteremtése, a kiszámítható, a cégek megújulását és együttműködését támogató környezet létrehozása. A többit nyugodtan rábízhatjuk a vállalkozókra. Tudják a dolgukat.
(Az írás a szerző Összkép Magazinban megjelent elemzésének szerkesztett, rövidített változata)
Nyitókép: Oláh Tibor/MTI/MTVA
Jelentések szerint Franciaországban és Németországban is fokozódnak háborús aggodalmak.
„A tét nem kevés” – fogalmazott a miniszterelnök.
Másfél évnyi ostrom után a muszlim terrorista csoport elfoglalta a szudáni Dárfúr városát, egy kórházban több száz embert mészároltak le.
Ledobta a bombát a Torontói Egyetem professzora.
Mihajlo Podoljak szerint az orosz elnök, „mint minden primitív és kiszámítható autokrata”, megszállottja a fegyvereknek.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
Pontszerzéssel mutatkozott be a nyírségi kispadon Bódog Tamás.
