Jöhet bármi, immár egy éve van egy biztos pont a magyar gazdaságban

Változatlanul hagyta a Varga Mihály jegybankelnök vezette monetáris tanács az alapkamat mértékét és a kamatfolyosón sem változtatott, így eldőlt, kereken egy évig biztosan a mostani 6,5 százalékos ráta marad érvényben, hiszen legutóbb épp tavaly szeptemberi ülésén csökkent erre az értékre. Ilyen hosszú változatlanságra pedig öt éve nem volt példa, a horgonyzás viszont teljesen érthető volt az új jegybanki vezetés részéről. 

A forint árfolyama ugyanis hónapok óta kifejezetten stabil, sőt, a korábbiakhoz képest erősnek is mondható, nincsenek extrém árfolyam-ingadozások, az időnkénti kilengések sem haladják meg az 1-2 százalékot. Ha bizonyos valutákkal szemben mégis, mint legutóbb augusztus elején a vámmegállapodások után szárnyaló dollár ellenében, akkor is hamar visszakorrigál az árfolyam. 

Szintén nem volt eddig mozgástere a csökkentésre a monetáris tanácsnak a jelenlegi inflációs környezetben, hiszen bár a kormányzati intézkedések érdemben fékezik a drágulást, közben más területeken még mindig erősen jelen van az áremelkedés. Éppen ezért elemzők is úgy látják, hogy leghamarabb októberben, még inkább novemberben lehet lehetőség az alapkamat csökkentésére. Ez sem várható jelentős mértékre: a legoptimistább konszenzus szerint is legfeljebb ötven bázispontos csökkenés történhet meg az év végéig. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy nem okozott meglepetést a jegybank mai kamatdöntése. Az inflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik a jegybanki döntéshozókat. Habár júliusban lassult az infláció üteme, annak mértéke kismértékben meghaladta az előzetes várakozásokat, miközben az alapvető inflációs folyamatokat megragadó maginflációs mutató tavaly május óta a legalacsonyabb szintjére, 4 százalékra mérséklődött. 

A külső környezetben ezzel szemben nagyobb javulás következett be az elmúlt 1 hónap során. Az USA-EU vámmegállapodás, habár összességében nem kedvező az Európai Unióra nézve, azonban jelentősen csökkenti a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, amely kedvezőbb helyzetet teremt. Szintén pozitív hatása lehetett, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán is előtérbe került a tárgyalásos rendezés lehetősége, amely a forint árfolyamára és az energiaárakra is kedvező hatást gyakorolt. De nem ez volt az egyetlen pozitív tényező, amely segítette a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödését. Jerome Powell a Jackson Hole-i konferencián a vártnál lazább hangnemet ütött meg a kamatvágások újrakezdését illetően. 

„Előretekintve is csak óvatos fordulatot várunk a monetáris politikában. Arra számítunk, hogy év végén nyílhat érdemi tere az MNB-nek az alapkamat csökkentésére. Kedvező esetben előfordulhat, hogy már korábban is lazulhatnak a monetáris kondíciók, azonban ennek feltétele, hogy az inflációs folyamatok és a külső környezet is érdemben javuljon. Az orosz-ukrán háború lezárása, illetve a Fed újrainduló kamatcsökkentése az infláció mérséklődésével együttesen teremthet olyan kedvező pénzpiaci környezetet, amelyben a piacok tolerálnák az MNB lazítását” – mondta az elemző. 

Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI/MTVA