Ukrajna lesz a brüsszeli pénzek legnagyobb nyertese még akkor is, ha ebbe belegebed az Európai Unió

Súlyos problémákkal szembesülhet az Európai Unió a következő, többéves, 2028 és 2034 közötti költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság ígérete szerint már idén júliusban előterjeszti az unió új költségvetési ciklusának a tervezetét, amelyet utána az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A februárban közzétett előzetes dokumentum ugyanakkor világosan rámutat, hogy 

Az előzetes dokumentumból az is kiderül, hogy 

Az új pénzügyi ciklus kiadásai jelentős költségvetési reformot vetítenek előre, emellett a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból és a Brüsszelhez közel álló tanácsadói hálózat elemzéseiből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság nagyobb politikai befolyásra is szert tenne, azaz a kohéziós- és a versenyképességet növelő forrásokat szoros ellenőrzés mellett osztaná el a tagállamok és a régiók között.

Brüsszel nem tudja, honnan szerezzen pénzt

Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb részét a tagállami hozzájárulások adják, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján a tehetősebb tagállamok többet, míg a felzárkózó országok kevesebbet fizetnek a közös uniós kasszába. Ennek köszönhető, hogy elsősorban a dél-európai, majd a kelet-európai tagállamok – így hazánk is – nettó kedvezményezettek az uniós kifizetésekben. 

Ez ugyanakkor várhatóan nem sokáig marad így, 2028-tól óriási költségvetési nyomás nehezedik az EU-ra, mivel új kötelezettségek és vállalások is megjelennek a kiadási oldalon:

• a Covid-19 világjárvány következményeinek enyhítésére elfogadott NextGenerationEU program piaci hitelekből finanszírozott forrásainak visszafizetése, ami 2058-ig évente 20-35 milliárd euró,
• az uniós katonai védelmi képességek és a biztonság csúcsra fejlesztése,
• Európa versenyképességének növelése
• és Ukrajna növekvő pénzügyi támogatása, amely magában foglalja a háborús kiadásokat és az uniós csatlakozásra való felkészüléshez nyújtott támogatásokat, később pedig az uniós tagsággal járó költségeket,
• de Brüsszel növelné a váratlan kiadásokra létrehozott pénzeszközöket is, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyre több olyan helyzetre kell felkészülnie Európának, amelyek kezelése előre nem tervezhető kiadásokkal jár.

Az Európai Bizottság a finanszírozhatóság megteremtésének érdekében már többször figyelmeztetett, 

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós forrás szigorúan olyan tagállami- és uniós szintű beruházásokra és más kiadásokra lenne elköltve, amelyek az európai közjavakat szolgálják. Ez azt jelenti, 

Miért vált szűkössé az uniós büdzsé?

A legnagyobb pluszkiadást 2028-tól a NextGenerationEU (NGEU) elnevezésű, hitelekből finanszírozott, a 2021-2027-es pénzügyi ciklust kiegészítő pénzeszköz tőkerészleteinek visszafizetése jelenti, amely évente 20-35 milliárd euró, azaz 8 ezer-14 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg. Ezt egészen 2058-ig kell fizetnie az EU-nak.

A NextGenEU legnagyobb programja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyből Magyarország részére több mint 10 milliárd euró lenne hozzáférhető, ám a Kollár Kinga tiszás EP-képviselő az áprilisi, botrányos felszólalásában méltatott jogállamisági eljárás miatt ezeket a forrásokat Brüsszel mindeddig nem folyósította. Mint ismert, 

Kollár Kinga beszéde arra utal, hogy a Tisza európai pártcsaládja, a magyargyűlölő Manfred Weber vezette Európai Néppárt a háttérben már megállapodott Magyar Péterrel arról, hogy ha megnyerik a 2026-os választást, elindulhat a pénzek folyósítása. 

Ráadásul a válságkezelésre elkülönített forrásokat csak a 2026 augusztusáig megvalósuló célokra fizeti ki az EU.

Az Európai Számvevőszék ugyanakkor korábbi jelentésében megállapította, hogy a tagállamok túlnyomó része a vártnál jóval lassabban halad a megvalósítással, így nem kizárt, hogy a rendkívüli eszközhöz 2026 után is hozzá lehet férni.

Fontos, hogy amennyiben elveszítjük ezeket a jelentős fejlesztési forrásokat, az Európai Unió óriáshitelének törlesztése Magyarország számára akkor is terhet jelent a következő, közel 25 évben.

Pénzzel lökdösnék be az EU-ba Ukrajnát

A közelmúltban az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Manfred Weber újraválasztott pártelnök is kiemelte, Ukrajna háborús erőfeszítései és az ország uniós csatlakozása a Néppárt legfontosabb prioritásai. A többéves költségvetés tervezésénél is kiemelt szempont Ukrajna támogatása, 

• a háborús kiadások finanszírozására,
• az európai védelmi beruházásokon keresztüli katonai támogatásra,
• az uniós integrációhoz szükséges beruházások finanszírozására,
• az ország gazdaságának működését támogató pénzekre,
• végül pedig az uniós tagság esetén az EU költségvetéséből járó jelentős összegekre.

Ukrajna – hasonlóan a többi csatlakozásra váró országhoz – fejlettsége jelenleg alig éri el az uniós fejlettségi szint felét, vagyis óriási beruházásokra és a közigazgatás teljes átalakítására, a belső piaccal megegyező szabályok és mechanizmusok kiépítésére lenne szükség, várhatóan ezt is a jelenlegi tagállamoknak kellene majd összedobniuk.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban világossá tette, az EU nem jó szándékból akarja Ukrajna csatlakozását, a bővítést – hasonlóan a 2004-es, hazánkat is érintő bővítéshez – gazdasági és üzleti érdekek vezérlik. A kormányfő felidézte, csatlakozásunkkor az ideérkező uniós pénzek csaknem egésze visszajutott a nyugat-európai vállalatokhoz és befektetőkhöz.

A következő uniós pénzügyi ciklust előkészítő dokumentum is tesz róla említést, hogy 

Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy Ukrajna uniós integrációjának egyik legfőbb célja az lehet, hogy a háborús tapasztalatok és a fegyvergyártásra kiépült infrastruktúra Európa védelmét is garantálja. Erre azért lenne szükség, mert Donald Trump amerikai elnök régóta azt hangsúlyozza, hogy Amerika a jövőben nem kívánja finanszírozni Európa biztonságát. A NATO és az európai védelmi politika ugyanakkor évtizedek óta az amerikai felszerelésekre és technológiákra alapoz, vagyis Európa elmulasztotta kiépíteni saját védelmi és biztonsági rendszereit.

Az európai védelemre szintén óriási összeget szán az EU, Brüsszel a tervek szerint a mintegy 800 milliárd eurós védelmi keret egy jelentős részét is hitelből teremtené elő.

Von der Leyenék a fogukhoz verik a garast

Az új uniós pénzügyi ciklusban tehát minden egyes eurocentnek tervezetten meglesz a helye. Brüsszel részben ezért, részben a politikai befolyásának növelése érdekében a jelenlegi, széttöredezett, eltérő alapokból finanszírozott területeket egyetlen, közös kasszába tenné.

A tagállamok közti fejlettségi különbségek csökkentését célzó kohéziós forrásokat pedig az európai közösségi javak szolgálatába állítaná. Ez azt jelentené, hogy az uniós intézmények minden egyes fillér odaítélésénél arra figyelnének, hogy a megvalósuló célok mennyire támogatják az uniós prioritásokat. 

Szintén új elem lenne a teljesítményértékelés alapján kifizetett támogatási rendszer. Jelenleg – főleg az agrártámogatások esetén – a közvetlen kifizetések a meghatározók, például idetartozik a területalapú támogatás, vagy a termeléshez kötött támogatások. A nagyüzemi élelmiszer-előállítás szempontjából ezek a kifizetések nélkülözhetetlenek, mivel évtizedek óta az uniós gazdaságok meghatározó forrásai. Az agrárkassza tartalmazza a legtöbb támogatást a nagy uniós alapok közül.

A források jelentős részének átirányítása az alacsonyabb hatékonyságú, kis- és családi gazdaságokhoz vélhetően jelentősen csökkentené a mezőgazdasági kibocsátást, így végső soron magasabb élelmiszerárakhoz vezetne.

Nincs bevételi forrása az EU-nak

Az unió finanszírozási problémáinak súlyát jól szemlélteti, hogy az előkészítő szakmai anyag szerzői arra szólítják fel a döntéshozókat, találjanak bevonható forrásokat. Jelenleg a tagállamok hozzájárulása (GNI) mellett a műanyag-csomagolások után fizetendő adó és a hozzáadottérték-adó (héa) jelent önálló bevételi forrást. Ez a bevétel ugyanakkor szinte semmire sem elegendő. A jelentés rámutat, hogy 

Ráadásul Brüsszel ígérete szerint a versenyképesség javítását szolgáló, uniós szintű programokat is bővítené.

A versenyképesség marad utoljára?

Míg a kötelezettségek és Ukrajna legvégsőkig kitartó támogatása bevételt nem hoz, az EU komoly versenyképességi hátránnyal is küzd, ráadásul a szabályozás sem kedvez a beruházásoknak és az innovációs képessége is csökkent az EU-nak.

Az új technológiai kutatásokhoz és a digitális nagyhatalmi szerep visszaszerzéséhez rengeteg forrásra van szükség. Brüsszel ezt részben a szabályok egyszerűsítésével és bürokráciacsökkentéssel szeretné elérni, ugyanakkor fontos, hogy a kockázati tőke is megjelenjen a beruházások mögött. A magánszektor támogatására pedig további jelentős összegekre van szükség.

Ráadásul az EU nem tett le a zöldmegállapodás végrehajtásáról sem, vagyis a klímacélok és a biológiai sokféleség megőrzése továbbra is komoly összeget emésztenek fel. 

A részletekre már nem kell sokat várni, az új pénzügyi keretre tett javaslatot júliusban terjeszti elő az Európai Bizottság, ígéretük szerint azért ilyen korán, hogy széleskörű szakmai párbeszédet lehessen lefolytatni az Európai Unió megreformált, központosított és már most heves tiltakozást kiváltó költségvetési tervezetéről.

Nyitókép: Roman PILIPEY / AFP