Kiderült, mitől lesz boldogabb a magyar munkavállaló: csak így tartható meg a versenyképesség

Válságálló a magyar munkaerőpiac, az elmúlt öt évben világossá vált, hogy nem vezetett a munkahelyek tömeges megszűnéséhez sem a Covid-19 világjárvány, sem az orosz-ukrán háború széleskörű gazdasági következményei. 

– fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a WHC Csoport közös, „Munkaerőpiaci kihívások – Jövőbeli tendenciák” elnevezésű, csütörtöki konferenciájának megnyitóján.

Sereghajtókból az élmezőnybe

A rendezvényen Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadásában arra emlékeztetett, az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon az egyik legmagasabb a foglalkoztatottság, ezzel együtt pedig az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Emlékeztetett: másfél évtizeddel ezelőtt a magas munkanélküliség jelentett kihívást, 700 ezer embernek mindössze a segélyezés jelentette az egyetlen jövedelemforrást. 

Napjainkban már elhanyagolható, 60-70 ezer fő a közfoglalkoztatotti létszám, miközben a külföldről érkezett munkavállalók alacsony létszámban nem fenyegetik, hanem hozzájárulnak a magyar emberek munkahely-megtartásához. Az államtitkár szerint 

A kormány széleskörű foglalkoztatáspolitikai eszköztárral rendelkezik, beleértve a munkabába járás támogatását és a képzési programok elérhetőségét. Az államtitkár megjegyezte, az üzleti helyzet javulása az egyik legfontosabb feltétele a munkahelyek megtartásának, ugyanakkor a munkáltatók visszajelzésére is szükség van. Czomba Sándor ezzel kapcsolatban arra kérte a foglalkoztatókat, jelezzék, milyen munkavállalói kompetenciákra van szükségük a hatékonyabb működés érdekében.

Tartós kihívások nehezítik a munkaadók életét

Az elmúlt évek válságai hozzászoktatták a folyamatos változáshoz az embereket, új alapokra helyezve a munkaerőpiacot – fogalmazott az Oeconomus kuratóriumi elnöke. Törcsi Péter előadásában arra mutatott rá, hogy a magyar gazdaság versenyképessége érdekében a munkaerőpiaci kihívások kezelése elengedhetetlen. Ezek közé sorolta

• a demográfiai folyamatokat,
• a digitalizációt,
• az agyelszívás jelenségét, 
• valamint a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák iránti növekvő igényeket.

Berta Péter, a WCH Csoport ügyvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy csökkent ugyan a munkaadókra nehezedő nyomás, mivel a válságok következtében kisebb gondot jelent a munkaerőhiány, mint évekkel ezelőtt, ugyanakkor a vállalkozások működését és versenyképességét továbbra is érdemben befolyásolja, hogy az alkalmazottak milyen kompetenciákkal rendelkeznek és hogyan érzik magukat a munkahelyükön. 

A szakember szintén a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését és a digitalizációt emelte ki, mint  a munkaerőpiac versenyképességének két olyan feltételét, amely a jövőben még inkább nélkülözhetetlenné válik.

A nagyvállalatok vezetői a kihívások közül a generációk közti szakadékot emelték ki. Álláspontjuk szerint 

Egyre fontosabbá válik a munkavállalók korkülönbségéből adódó kihívások kezelése, az idősebb dolgozók bevonásával érdemes lenne mentorprogramokat indítani a fiatalabbak számára. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek azzal is, hogy a munkára nevelés sokkal hangsúlyosabban kellene, hogy megjelenjen az oktatási rendszerben.

– tértek ki az AI-al kapcsolatos aktualitásokra a beszélgetés résztvevői.

Ettől kapnak frászt a magyar munkavállalók

Az Oeconomus és a WHC közös kutatásából kiderül, az elmúlt évekhez hasonlóan 

Az is kiderült a 2000 fő megkérdezésével végzett, reprezentatív felmérésből, hogy a magyar munkavállalók mintegy fele naponta ingázik a munkahely és a lakóhely között, az érintettek 20 százaléka naponta több mint egy órát utazással tölt. A válaszadók 59 százaléka az otthoni munkavégzéssel takarítaná meg a munkába járásra fordított időt.

A munkaerőpiaci konferencián több alkalommal is szóba került az atipikus foglalkoztatási formák továbbra is lassú hazai térnyerése. A jövőben ezért a munkaadóknak és a munkavállalóknak is egyre nagyobb lesz az igényük a részmunkaidős és a távmunkában való foglalkoztatás iránt. Magyarországon az alkalmazottak túlnyomó többsége teljes munkaidőben dolgozik, elenyésző a részmunkaidős foglalkoztatás aránya.

A munkahelyi felmérésekből általában ugyanaz a kép rajzolódik ki a magyar foglalkoztatottakkal kapcsolatban. A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is a fizetés és a rugalmas munkavégzés lehetősége a legfontosabb a dolgozóknak. Hazai sajátosság ugyanakkor, hogy a magyar munkavállalók nem szeretnek ingázni, a munkába járást óriási időpocsékolásnak és stresszhelyzetet okozó procedúrának tartják a legtöbben. 

Sokan azt is kifogásolják, hogy az ingázás nem lehet része a munkaidőnek. Szintén magyar sajátosság, hogy nemzetközi összevetésben jóval többen érzik úgy, nincsenek megelégedve a jelenlegi munkahelyükkel. A szakemberek egyetértettek azzal, hogy a rugalmasság és az elfogadható fizetés továbbra is elengedhetetlen feltételei a képzett szakemberek megtartásának, így meghatározó versenyképességi szempont marad a munkaerőpiac stabilitása is.

Nyitókép: Pixabay