Az egész világot felforgatják a Donald Trump által bejelentett vámtarifák és viszonossági vámok. Az Európai Unió vesztes pozícióból próbál egyezkedni az Egyesült Államokkal, és Kína is okozhat meglepetéseket. Megnéztük, hogyan is érintené Európát és benne hazánkat a tényleges vámháború.
„Ez a felszabadulás napja, erre vártunk hosszú ideje” – nyitotta április 2-ai beszédét Donald Trump amerikai elnök. Rövidesen pedig bejelentette az egész világgazdaságot érintő döntését: „Az Egyesült Államok hamarosan történelmi elnöki rendeletet léptet hatályba, melyben bevezeti a viszonossági alapú vámokat a világ szinte minden országával szemben.” Ennek értelmében azokat az országokat érinti a vámintézkedés, amelyek magasabb effektív vámokat tartanak fenn az amerikai termékekre. Kína 34 százalékos vámot kap, az Európai Unió 20 százalékost.
A reakciók széles skálán mozogtak. Sem Kína, sem az EU nem késlekedett a válasszal. Brüsszel először totális ellentámadást és vámháborút ígért, ám a hangnem később megváltozott. A magyar kormány álláspontja szerint hiba volt a harcoskodás az uniós vezetés részéről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: „Ezek a lépések világosan megmutatják, hogy a brüsszeli intézmények nem képesek a hatékony irányításra, nem képesek az Európai Unió számára előnyös megoldásokat kidolgozni.”
Hazánk így meg sem szavazta az uniós viszonvámokat.
Magyarország egyébként egy ideje tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy különleges kétoldalú együttműködésről, amelynek gazdasági elemei is vannak.
Az első, felfokozott hangulatú csaták után valamelyest nyugodni kezdtek a kedélyek. Trump a bejelentést követően a viszonossági vámokat kilencven napra fel is függesztette, de az uniós termékekre kivetett általános 10 százalékos tarifát és az acél- és autóiparra kirótt 25 százalékos vámot nem érintette a döntés. Egy nappal később az Európai Unió is arra jutott, hogy szintén kilencven napra felfüggeszti az intézkedéseket. Ennek köszönhetően az EU és az USA akár új alapokra is helyezheti a kereskedelmi megállapodásokat, de az már biztos, hogy ugyanabba a mederbe nem tudunk visszatérni.
Halaska Gábor, a Makronóm Intézet elemzője megjegyzi, hogy Donald Trump április eleji bejelentése óta óriási a bizonytalanság a világgazdaságban, a helyzet ráadásul gyakorlatilag napról napra változik. Lapzártánkkor néhány dolgot már biztosan lehet tudni. Az európai és a magyar gazdaság számára kiemelten fontos német járműgyártás bizonytalan időszak elé néz, új világkereskedelmi korszak határához érkeztünk. Az amerikai vezetés által április 9-én ígért, az EU-s vámokra is érvényes kilencvennapos türelmi idő lélegzetvételnyi szünetet ad. Ám a teljes magyar export 25,1 százalékát kitevő németországi kivitel több mint fele köthető a gépiparhoz. Ráadásul az Egyesült Államok Németország legfontosabb kereskedelmi partnere volt tavaly is, a német kivitel az USA-ba 161 milliárd eurót tett ki, ami a teljes magyar exportérték nagyságrendje – magyarázza a Makronóm Intézet elemzője.
Az Európai Központi Bank utóbbi hetekben megjelent – széles körű vámháborút feltételező – modellszámításai szerint az Európai Unió gazdasági növekedési ütemét 0,3-0,5 százalékponttal vethetné vissza egy elmérgesedő kereskedelmi konfliktus. A londoni központú Centre for Economic Policy Research agytröszt előrejelzése szerint azonban akár 1 százalékpontos csökkenés is lehetséges a vámok előtti alappályához képest. Érdekes, hogy az amerikai Peterson Institute for International Economics modellje szerint 25 százalékos vámok esetén az eurózóna GDP-je ugyancsak 0,3-0,5 százalékponttal nőne lassabban, és az ING első számításai is 0,3 százalékpontos zsugorodást jeleztek.
Fontos azonban, hogy Európában az elemzői konszenzus a vámháború előtt is mindössze 0,9 százalékos uniós GDP-bővüléssel számolt 2025-re. Ez 0,2 százalékponttal kisebb, mint amire 2024 végén számítottak – hívja fel a figyelmet Halaska Gábor.
Ha végül érdemi vámok lépnek életbe, akkor azok könnyen elvihetik az EU amúgy sem rózsás 2025-ös növekedési kilátásainak felét-harmadát, még az sem zárható ki, hogy recesszióba süllyed a közösség.
Halaska Gábor érdekességként említi a Fitch elemzőinek vélekedését, miszerint Európában a vegyi-, az autóipart és a technológiát, azon belül is a hardveriparágat érintheti a leginkább a vámháború. Hazánkhoz elsősorban a jármű- és az elektronikai gyártás területe kapcsolódik, de szerencsére az EU tagállamai között inkább átlagos a kitettségünk azzal együtt is, hogy ezen ágazatok jelentős súlyt képviselnek Magyarországon.
A következő hetekben-hónapokban, legkésőbb a bejelentett kilencvennapos türelmi idő leteltével kiderül, hogy a tényleges vámtarifák és más kereskedelmi retorziók hogyan alakulnak akár az EU és az USA, akár az EU és Kína, akár Kína és az USA viszonylatában.
A szakértő a várható hazai következményekkel kapcsolatban kiemeli: mivel a magyar gazdaság teljesítménye szorosan korrelál az uniós kilátásokkal – az exportunk 76 százaléka EU-s országokba irányult ez év első két hónapjában –, nem meglepő, hogy a magyar elemzők GDP-növekedési várakozásainak középértéke az uniós átlaghoz hasonló ütemű lassulást jelez. Az április előtti, 2,3 százalékos GDP-növekedési prognózisok mediánja a vámháborúval kalkulálva 1,7 százalékra csökkent. Igaz, a becslések nagyban szórnak: akad szakértő, aki 1, és akad, aki 1,9 százalékos GDP-növekedést vár az évre. Sok függ azonban e téren az olyan egyedi tényezőktől is, mint az épülő, még idén átadandó nagy gyárak termelésének felfutása. Gondoljunk csak a debreceni BMW- és CATL-óriásüzemre vagy a szegedi BYD-gyárra. E nagyberuházások beérése is hozzájárul ahhoz, hogy 2026-ra már 3,4 százalékos növekedést várnak az elemzők.
További bizonytalanságot jelent, hogy a beruházások és a fogyasztás élénkítésében is szerepet játszó jegybanki kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások az év végére tolódtak, az idei inflációs várakozások pedig 5,2 százalékon állnak. A kiszámíthatatlanabb környezetben az üzleti hangulat jellemzően romlik, a beruházási kedv csökken. A kormányzat a növekedési várakozásait a vámok bejelentése előtt frissítette 2,5 százalékra. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság – a nagy gyárak gyors felfutása mellett – ezt idén elérhesse, mind a lakossági fogyasztás, mind a beruházások eddiginél jelentősebb élénkítésére lenne szükség.
Újra hangsúlyozni kell azonban, hogy az amerikai bejelentések és az ezekkel kapcsolatos események – ahogyan ez az eltelt időszakban nyilvánvalóvá vált – gyorsan változnak, így lehetséges, hogy a mai várakozásoknál valamivel jobban alakul a helyzet az év második felében. Kiváltképp, ha az EU az USA-val és Kínával is gyorsan és hosszabb távra kiszámíthatóan rendezni tudja kereskedelmi jellegű vitáit – mutat rá Halaska Gábor.
Az Egyesült Államokból importáló cégeknek is fokozott körültekintést javasolnak a szakértők, mivel az Európai Unió az új amerikai vámok életbelépése esetére ellenintézkedéseket készített elő. A július közepéig felfüggesztett kiegészítő vámok értéke megközelítheti a 20 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság elutasította azt a javaslatot, amely gyengítette volna az EU világszinten legmagasabb élelmiszer-biztonsági és állat-, valamint növényegészségügyi szabványait. Az uniós tisztségviselők az agrár-élelmiszeripari előállítási és behozatali szabályokat vörös vonalnak tekintik, így továbbra sem érkezhetnek az Egyesült Államokból a határértéket meghaladó, géntechnológiával előállított élelmiszerek vagy olyan állati termékek, mint a túl nagy mennyiségű antibiotikumot tartalmazó és klóros csirkehús.
Magyarország agrárkivitelét összességében nem érintenék drasztikusan az amerikai vámok, mivel az export legnagyobb része nem az Egyesült Államok irányul. Sok uniós ország termelőinek viszont a tengerentúli célpiacok jelentik a megélhetést. Az EU agrártermék-kivitelének ugyanis az Egyesült Királyság után az Egyesült Államok a legfontosabb célpiaca.
Az Európai Unió agrárkereskedelme régóta többlettel zár: 2023-ban az amerikai kivitel 27 milliárd euró volt, a behozatal 11,7 milliárd euró.
Az USA-ból elsősorban mezőgazdasági alapanyagok érkeznek az Európai Unióba, a tengerentúlon a magasabb hozzáadott értékű, kiváló minőségű feldolgozott európai élelmiszerekre van kereslet.
Az exporttermékek közül kiemelkedik a bor, a kivitel értéke eléri a 4,8 milliárd eurót; szintén fontos a többi szeszes ital 2,9 milliárd eurós, az olívaolaj 2 milliárd eurós és a sajtok 1,3 milliárd eurós kivitelének összértéke. Az Egyesült Államok legfőbb európai agrárexportáruja a szója, 2,6 milliárd euró értékben, közel ugyanekkora arányban a gyümölcs- és diófélék, valamint 1 milliárd euró értékben a szeszes italok alkotják még az európai behozatal gerincét.
A Farm Europe európai intézet részletes elemzésében arra mutat rá, hogy az export és az import közti különbség már nem az uniónak kedvez. Az európai megtorlóvámok életbelépése esetén az USA gyorsan találna piacot a szójának, az EU-ról viszont ez nem mondható el például a borok vagy a sajtok vonatkozásában: a minőségi szempontok ugyanis nem teszik lehetővé a jövedelmező piacszerzést, ráadásul a termelés sem növelhető érdemben. Az olívaolajra pedig nincs akkora globális kereslet, ami az amerikai piacokat pótolni tudná.
Az Egyesült Államok új vámpolitikája tehát összességében az Európai Unió agrárexportjának jelentene jókra csapást.
Ez ráadásul nem csak a mezőgazdasági alapanyagokra és késztermékekre igaz. Természetesen minden a végső vámszabályoktól függ, de a politikai hozzáállás szintén Washingtonnak kedvez.
A Fehér Ház a helyi gazdasági érdekeket tartja elsődlegesnek,
ezzel szemben Brüsszel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – egyre elavultabb és az USA nemzeti érdekeivel ellentétes – nemzetközi szabályait tekinti megkerülhetetlennek.
Mindez megnehezíti a kompromisszumos megoldást, mivel az EU egy amerikai javaslat elfogadása esetén csak olyan vámintézkedéseket hozhatna, amelyek nem ellentétesek más WTO-tagok, így például Kína érdekeivel. Európának az Egyesült Államokkal csak szabadkereskedelmi megállapodással van lehetősége eltérni a rugalmatlan nemzetközi kereskedelmi szabályozástól. Ez aligha áll a felek érdekében, ráadásul az erőfeszítések és az intenzív tárgyalások a 2010-es években sem vezettek eredményre.
Az EU és az USA között ráadásul a vámszabályokat közvetve érintő nézeteltérések is húzódnak; egyértelműen Washington van jobb tárgyalási pozícióban. Az amerikai kormány patrióta politikája merőben eltér a liberális, progresszív brüsszeli nézetektől. Ráadásul a vezető uniós frakciók az elnökválasztási kampányban nyíltan támogatták Kamala Harris demokrata jelöltet, több alkalommal is bírálva Donald Trumpot.
A globális gazdaságban az Európai Unió régóta ismert versenyképességi hátránnyal küzd, a leszakadást pedig csak növelte az orosz–ukrán háború – amelynek lezárásából az eddigi jelek alapján szintén az USA profitálhat. Trump vámintézkedései újabb csapást jelentenek az eleve gyengélkedő európai autóiparra, és a többi érintett területen is visszaesés várható. Az európai ipar számára a globális versenytársakhoz képest jóval drágább az áram és a földgáz, ráadásul az amerikai lng-től való, egyre nagyobb európai függőség konzerválja is ezt a helyzetet. Az orosz energiaszankciók feloldására pedig egyelőre nem mutat érdemi hajlandóságot Brüsszel.
Szintén rontja az EU pozícióit, hogy a kontinens védelempolitikáját még mindig az amerikai biztonsági garanciák jelentik. Trump már az előző elnöksége alatt világossá tette, hogy az európai védelem finanszírozása Európa feladata. A következő években ezért az amerikai függőség csökkentése és a saját védelmi ipar minél gyorsabb felépítése jelenti az EU prioritásait. Ráadásul Ukrajna támogatásának költségei is megnőnek, mivel az amerikai kormány gyakorlatilag megszüntette Kijev háborús kiadásainak a finanszírozását.
Az amerikai vámbomba tehát jelentősen felforgatta az egyébként is számos bizonytalansággal terhelt világgazdaságot. Ráadásul az Európát érintő amerikai gazdasági lépések mellett a Kínával szemben bevezetett rendkívüli mértékű vámok és ennek következményei is érdemi változásokat hozhatnak az egész világkereskedelemben, amelyeket egyelőre még nem lehet látni.
Nyitókép: Donald Trump új irányt mutatott a világgazdaságnak
Fotó: AFP/Brendan Simialowski
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
A legvadabb magyarellenes összeesküvés-elméletekkel próbálja igazolni az Euromaidan, miért nem borul kritikátlanul egymás nyakába a két ország. Orbán Viktor ördögi hálózata is szóba kerül.
Ursula von der Leyennek is sok volt már a legújabb, Magyarországot ért támadás. Közben bejelentették, óriási fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren. A Mandiner összefoglalója a hétfő legolvasottabb híreiről.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Messze a méretünk, gazdasági vagy katonai erőnk felett kezelnek bennünket – hangsúlyozta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
