Szembesítjük Magyar Pétert a tényekkel: pont harmadát fizetjük a rezsinek, mint az európai átlag

„És tudjátok a rezsicsökkentés is egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van ugye a rezsicsökkentés. És ha van egy falusi nagy ház, ahol egy háromgyermekes család él, akkor ő rájuk már nem vonatkozik, mert kijönnek a limitből” – mondta Magyar Péter kedden a hódmezővásárhelyi gyűlésén. A Tisza Párt elnöke nem először támadja a rezsicsökkentést, erről itt írtunk részletesen. Most megvizsgáljuk állításait és megnézzük, mennyire fedik a valóságot. 

Magyar Péter szó szerint azt mondta, hogy a „magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag”. Nos ezt a legegyszerűbb cáfolni, hiszen épp nemrég mutatta be a Mandiner egy elemzésben, hogy az átlagfogyasztásig nézve bizony messze Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi, nem csak Nyugat-Európához képest, hanem még a régióban is. Áramban és gázban sem fizet senki sem kevesebbet az uniós tagállamok közül, mint a magyar családok. 

A Mandiner szerdán azt is kiszámolta, hogy pontosan mennyibe kerülne egy magyar családnak, ha nem a hazai, szabályozott árakat kellene fizetniük, hanem az adott országokban költenének rezsire. Az eredmény rendkívül riasztó, pont annyira ijesztő, mint ahogyan a miniszterelnök felvázolta évértékelő beszédében. Az adatokat pedig az alábbi infografikán mutattuk be. 

Magyarországon egy átlagfogyasztó család éves rezsiszámlája, a gázt és az áramot figyelembe véve ugyanis összesen 267 189 forintra jön ki. Az áram ebből 90 828 forint, a gáz pedig 176 358 forint évente az átlagot fogyasztóknak. Ez a rezsicsökkentett ár, a kormány közbelépése nélkül – engedve például a brüsszeli nyomásnak a piaci árak bevezetésével – sokkal többet kellene fizetnie a magyar családoknak. Hogy pontosan mennyivel többet, azt a régiós adatok jól tükrözik, mint ahogyan arra Orbán Viktor is rámutatott a februári évértékelőjében.

Az Unió országaiból csak Finnországnál, Dániánál, Máltánál és Ciprusnál nem tüntetnek fel gázárat. Az áram esetében egyébként ezek a tagállamok sem előzik Magyarországot. Az összegeket az árfolyamváltozás is mozgatja, az évértékelő óta erősödő forint kicsit még javított is az összképen, de így is elkeserítő lenne, ha nem szabályozott árat kellene fizetnünk. 

Romániában az áram 161 472 forint lenne, a gáz viszont kiugróan magas, 430 521 forint, így jön ki a közel 600 ezer forintnyi éves rezsiszámla. Szlovákiában 626 884 forintot fizethet évente egy család háztartási energiaköltségre.

Nyugatabbra még ennél is jóval magasabb árakat kell fizetni. 

Ha a Mandinernek nem is hisz a Tisza Párt elnöke, belinkeljük az Euronews februári cikkét, amelyben hogyhogy nem, a budapesti rezsiárak a legolcsóbbak, de feltüntetik az európai átlagot is. 

Átlagosan tehát nem fizetnek többet a magyarok az energiáért, hiszen pont az átlagfogyasztással számoltunk. Az átlagot pedig a legjobban az átlagszámítás tudja reprezentálni. Ha az európai átlagárral számolunk, akkor a magyar átlagfogyasztásig áramra évente 257 346 forintot kellene költeni, gázra pedig 764 218 forintot fordíthatnának a családok. Magyar Péter szerint egy háromgyermekes család már kilógna a limitből. Nos, áramnál valóban elképzelhető, hogy többet fogyasztanak az átlagnál, így az átlagfogyasztás felett már nem 36 forintot, hanem 70 forintot kell fizetniük. 

Gáznál pedig azért nem állja meg a helyét a kijelentés, mert épp a háromgyermekesek esetében már él a lehetőség egy további kedvezményre: plusz évi 600 köbméternyi fogyasztási keretet lehet igényelni a nagycsaládosoknak, amely minden további gyermekkel még tovább nőhet. Három gyermekkel tehát nem 1729 köbméternyi gázig él a rezsicsökkentés, hanem 2329 köbméterig, azaz havi csaknem 200 köbméterig, amely már egy nagyobb vidéki ház fűtését is fedezheti.