Annyi magyar utazott külföldre karácsonykor, hogy szinte teljesen kiürültek a boltok

Az előző évinél ugyan hajszállal, 0,1 százalékkal  jobb volt a tavaly decemberi kiskereskedelmi adat, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel közölt számai szerint az előző havitól ugyanakkor 1,2 százalékkal maradt el. Ez részben a novemberre előhozott karácsonyi vásárlások és a hatnapos december végi munkaszüneti hét miatt volt.

A tavalyi karácsonyi héten ugyanis rengeteg magyarnak csak a december 23-át kellett ledolgoznia, ez a hat napnyi pihenő igencsak sokakat sarkalt arra, hogy külföldön töltse az ünnepeket. A Mandiner szakértőktől úgy értesült, hogy december első heteiben, egészen 23-ig látszottak is a kiugró év végi adatok, utána viszont teljesen eltűntek az emberek a boltokból, 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője is kiemelte: a tavalyi évben az áthelyezett munkanapok nyomán a karácsony egy 6 napos hosszú hétvégét eredményezett, amelynek során az üzletek többsége be volt zárva, miközben 2023-ban ez csak egy 4 napos hosszú hétvégében öltött testet. 

Ez pedig hozzájárult a gyengébb kiskereskedelmi adatokhoz.

Külföldön ünnepeltek a magyar családok

Erre utal a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is. Mint írták: decemberben több mint háromszázezer magyar utazott külföldre, csak a Liszt Ferenc repülőtérről 212 ezren utaztak külföldre, amely 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Autókkal is sokan vágtak neki az útnak, összesen 107 ezerrel több magyar rendszámú autót regisztráltak a határátkelőknél, főleg Ausztria és Szlovákia irányába. Ez elsősorban turizmus volt és nem csak bevásárolni mentek át az emberek. A rengeteg külföldre utazó magyarra vetítve ez fejenként 166-182 ezer forintot jelent, amely nem a hazai belkereskedelemben, hanem külföldön lett elköltve. Mindez azt jelenti, hogy decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.

Az üzemanyag-forgalomnál szintén volt egy jelentős visszaesés, de ez a bázishatás miatt volt. 2023 decemberében ugyanis rengetegen tankoltak a tavaly januári adóemelés miatt, akkor több mint húsz forinttal ment fel az üzemanyagok ára hirtelen, így sokan decemberre előrehozták a tankolást. Idén is volt emelkedés, de nem ekkora mértékű. Így tavaly decemberben az értékesítés éves alapon 6,9 százalékkal, havi alapon pedig három százalékkal csökkent.

Jön a bojkott?

A kiskereskedelmi forgalom volumene a teljes 2024-es évet nézve így is 2,6 százalékkal meghaladta az előző évit. Molnár Dániel szerint ez elmarad a korábbi várakozásoktól, amelyben a külföldi online vásárlások és a vártnál tartósabban fennmaradó óvatossági motívum szerepét kell kiemelni. „A kiskereskedelmen belül az üzemanyag-forgalom tavaly stagnált, miközben az élelmiszer-forgalom 3,7, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem pedig 2,4 százalékos bővülést mutatott. Ugyanakkor az óvatossági motívum oldódását mutatja, hogy utóbbi szegmens az év második felében már élénkülést mutatott” – tette hozzá a szakértő. 

A várakozás egyébként az, hogy januárban már ismét erősödött a hazai kiskereskedelmi forgalom. Molnár Dániel szerint ebben a reálbérek várható dinamikus növekedése is szerepet játszhat, de 

A növekedési várakozással kapcsolatban felmerülhet kérdésként, hogy egy esetleges bojkott – mint amilyet Horvátországban lehetett tapasztalni januárban – milyen hatással lenne a hazai kiskereskedelmi adatokra. A közösségi oldalakon már olvasni lehet arról, hogy jövő hétre sokan szeretnének bojkottot hirdetni. A külföldi áremelkedés ugyanakkor még mindig kiugróbb, mint a hazai, nemrég lapunk is beszámolt arról, hogy miért is nem éri meg külföldre menni bevásárolni.

Ugyanakkor a Mandiner iparági forrásokból úgy értesült, hogy hiába lenne Magyarországon bojkott, összességében sem a gazdaság, sem a boltok nem igazán éreznék meg ezt, csak átmeneti lehet, a következő hónapban visszakorrigálna az adat, mivel a kiesett fogyasztást később így is, úgy is pótolni kell majd.

Az ipar fellendülése még várat magára

A csütörtökön közzétett ipari termelési adatok egyelőre még mindig nem pozitívak. Molnár Dániel szerint ezekből nem érdemes tendenciákat kivetíteni, hiszen azt az év végi gyárleállások időzítése érdemben befolyásolhatja. Ugyanakkor mindenképpen pozitív hír, hogy tavaly decemberben havi alapon jelentősen, 6,9 százalékkal nőtt a német ipar rendelésállománya. Legfontosabb külpiacunk kapcsán a február végi előrehozott választások hozhatnak fordulatot, amennyiben az új kormány gyorsan fel tud állni, és megkezdődik a versenyképességi problémák orvoslása.

„Várakozásaink szerint az ipar az idei év második felétől kezdhet el érdemben bővülni. Bár a belső kereslet fokozódó élénkülésének hatása, például az otthonfelújítások, az élénkülő fogyasztás vagy a lakásépítések nyomán, már az év első felében is éreztetheti a hatását, azonban az ipar egészében a fordulatot a nagyberuházások (CATL, BMW, BYD) termőre fordulása hozhatja majd el. Ennek azonban továbbra is feltétele, hogy a külső kereslet rendeződjön, a német gazdaság versenyképessége javuljon és a geopolitikai konfliktusok is enyhüljenek” – foglalta össze az elemző. 

Nyitókép: MARKUS SCHOLZ / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP