Építkezés vagy kész ház vásárlása: hogyan döntsünk 2025-ben?

A szülői fészket elhagyó, családalapítás előtt lévő párok egyik legnagyobb döntése volt és lesz ez a téma mindig is: mit tegyenek, hova költözzenek, mik a lehetőségek? Egyfelől az első helyen áll a lehetőségek szempontjából a társasházi lakás, amely számos előnnyel rendelkezik, mint például az alacsonyabb fenntartási költség; azoknak, akik nem tudnak elszakadni a kerttől, szóba jöhet a kertes ház is. 

Az utóbbi években tapasztalható trendek alapján azonban a fővárosban és Budapest környékén már lassan talpalatnyi hely sincs, hiába minősítenek át sorra korábbi külterületi területeket lakóövezetté, kisebb csoda kell manapság, hogy az ember telekhez jusson. Ennek megfelelően elterjedtek a generálkivitelezők által épített ingatlanok is, ahol egy komplett, elkészült házat lehet megvásárolni, jellemzően egy, az általa felvásárolt és beépített területen. 

A Budapest környéki telekárak ráadásul az egekbe ugrottak: végig böngészve a legnagyobb árusító oldalakat egy átlagos méretű, összközműves telek ára 40-50 millió forintba is könnyen kerülhet, ami értelemszerűen már magában nagy anyagi teher az építkezés előtt állóknak. Építőipari forrásokból megtudtuk: a generálkivitelezők által épített házaknál a legnagyobb profit úgy jelenik meg, hogy egy külterületi telket megvesznek, átminősítik lakóövezeti teleknek, ahol már a korábban elkészült, sablontervek alapján fel tudják építeni a házakat. 

Csak hangsúlyozni lehet a fontosságát a generálkivitelező alapos ellenőrzésének: régóta megvan-e a cég, rendelkezik-e kellő referenciával, ugyanis az utóbbi időben megugrott azon vállalkozók száma, akik egyáltalán nem nyújtanak magas színvonalat a ház építésénél a maximális profit érdekében. A generálkivitelezők által épített házak másik nagy hátránya, hogy a vevőnek már alig van lehetősége azon változtatni, minimálisan tudja csak személyre szabni az ingatlan tulajdonságait, míg ha saját maga építkezik, akkor a lehetőségek mind személyre szabottak. 

Az önálló építkezés nagy és behozhatatlan előnye, hogy ott teljesen a beruházó igényeire lesz szabva az új otthon, pontosan olyan lesz a szobák elrendezése, ahogy azt akarják az építtetők. A másik fontos szempont pedig a minőség, ugyanis értelemszerűen ebben az esetben az építtető pontosan tudja, milyen anyagok kerülnek bele a családi házba, nincs zsákbamacska. 

De melyik a legjobb lépés?

Természetesen építkezni a legnagyobb kockáztatás anyagi szempontból, ugyanis ha minden a legnagyobb rendben megy, akkor is kell egy év az álomotthon felépítéséhez a tervezéstől kezdve a kivitelezés végéig, ezalatt az idő alatt pedig a beruházási költségek drasztikusan megemelkedhetnek. Így történt a koronavírus-járvány vagy éppen az orosz-ukrán háború kirobbanásakor, amikor az építési anyagok kereskedelmi árai volt olyan szektor, ahol megkétszereződtek. 

Megkerestük az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét azzal kapcsolatban, mekkora áremelkedésre számíthatnak az építkezni vágyók a tavalyi évhez képest, Koji László, a szervezet elnöke lapunk megkeresésére elárulta, 

Koji László szerint elsősorban az energiaigényes termékek és a szakmunka, mérnöki munka drágult meg idénre. Az ÉVOSZ első embere kiemelte, az önálló építkezésnek és a generálkivitelező által épített ház megvásárlásának is vannak előnyei és hátrányai. 

– tette hozzá, majd leszögezte, az építőipar jelenlegi kihívása mögött a finanszírozási háttér nehézségei állnak, mert mint mondta, amíg 5 százalék vagy az alá nem mennek le a hitelkamatok, az építőipar nem tud erőteljesen szárnyra kapni.

Ezek a támogatások állnak rendelkezésre az idén

Az idei évben számos támogatást igényelhetnek a családok a költözés előtt: már a múlt év végén kiderült, hogy az idei évre 260 milliárd forint áll majd rendelkezésre lakástámogatás formájában, ami egyrészt több, mint a 2024-ben elérhető, ráadásul 90 milliárd forinttal több, mint a korábban tervezett. A lakhatási válság orvoslása okán a kormány a támogatások nagy részét a lakáspiacra helyezte, a 21 pontos gazdaságfejlesztési akciótervben tíz a lakáspiacra fókuszál.

Bár nem igényel költségvetési forrást, de nagy segítség, hogy a Széchenyi-pihenőkártya juttatásainak 50 százaléka átmenetileg felhasználható lesz lakásfelújításra, valamint a nyugdíjpénztári vagyon átmenetileg szintén lakáscélokra fordítható, és önkéntesen vállalt 5 százalékos hitelplafont vezet be a kormány a bankokkal közösen – írja a Világgazdaság. A legnépszerűbb otthontámogatási formula idén is a CSOK lesz valószínűleg, amelynek kamattámogatására 12,7 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a gyermekvállalási támogatásra 3,9 milliárd. A korábbi CSOK mellé a legalább két gyermeket nevelő vagy vállaló házaspárok új, valamint használt lakás vásárlására, lakás építésére vagy bővítésére igénybe vett, valamint a kistelepüléseken lakóépület építésére, vásárlásására, valamint lakáskorszerűsítésre és bővítésre felvehető támogatott kamatozású kölcsön kamata a törlesztés 25 éve alatt rögzített. E kamattámogatáshoz kapcsolódóan a tervezett kiadás 42,6 milliárd forint.

A kormányzat által nyilvánosságra hozott akciótervben szerepel az új lakóingatlan értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs fenntartása egészen a jövő év végéig. A rozsdaövezetben elhelyezkedő új lakás megvásárlásához kapcsolódó, illetve a preferált kistelepüléseken az építések, vásárlások, bővítések és korszerűsítések építési költségének áfatartalmához kapcsolódóan igényelhető adó-visszatérítési támogatás 2025-re várható kiadása 19,8 milliárd forint. Fontos továbbá, hogy azok a gyermekes és még további gyermekvállalás előtt álló családok, ahol van jelzálogkölcsön, rendelkezésre áll 22,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatás az idei évben, ráadásul a korábban megkötött lakás-takarékpénztári szerződések utáni állami támogatások 2025-re tervezett összege 15 milliárd forint. 

Siker a CSOK Plusz

Az idei évben is elérhető a nagysikerű CSOK Plusz, amely a legnagyobb volumenű segítséget jelenti a családok számára a jelenlegi piacon. A bankoknál igényelhető támogatást minden hazai településen igénybe lehet venni, amennyiben a házaspár legalább egy gyermeket előre vállal. A CSOK Plusz egy olyan, maximum háromszázalékos kamatozású, államilag támogatott lakáshitel, amelyből támogatásként két gyermek érkezésekor az állam elenged 10-10 millió forint tartozást. 

Fontos kitétel, hogy az állami kamattámogatást élvező lakáshitel nem haladhatja meg az egy gyermeket vállalók esetén a 15 millió, míg a két gyermeket vállalók esetén a 30 millió forintot. A három gyermeket vállaló, jelenleg gyermektelen igénylők vagy a két gyermeket vállaló egy gyermekes igénylők, vagy egy gyermeket vállaló többgyermekes igénylők esetén az összeg 50 millió forint.

Egy gyermek vállalása esetén négy, két gyermek vállalásakor nyolc, míg három gyermek vállalása során tíz év a határidő. A tájékoztatás szerint a születést igazoló okiratot 90 napon belül be kell mutatni a hitelintézet részére. 

Olcsóbb semmi nem lesz

Az Ingatlan.com még tavaly év végén adott ki egy elemzést, amelyben az áll, hogy országos szinten a tavalyi évben a lakások 7,8 százalékkal drágultak, a fővárosban ez a szint már 11,8 százalékos, átlagosan Budapesten a négyzetméterár 1,16 millió forint volt. A portál lakásárindexe szerint Budapesten havi összevetésben 2,4 százalékos áremelkedést hozott a december, míg az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva 11,8 százalékos emelkedés látszik az árakból.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint rövid távon lassulhat az áremelkedés, mivel a piac már beárazta a kereslet következő időszakban várható élénkülését, amely a befektetési célú vásárlóktól várható. 

– közölte a szakértő.

Budapesten a legolcsóbb jelenleg a XX. kerület, a legdrágább pedig nem meglepő módon a Belváros, azaz az V. kerület, a XI. és a XIII. kerületben az átlagár pedig négyzetméterenként 1,4 millió forint körül mozog. 

Nyitókép: Mandiner-grafika