„Nem mondunk le a vidéki fiatalokról!” – Nagy Márton a Mandinernek

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb bejelentése az volt, hogy újra magyar kézbe került a budapesti repülőtér. Orbán Viktor miniszterelnök Párizsban pedig már egyeztetett is Nicolas Notebaerttel, a Vinci Concessions vezérigazgatójával. A mintegy egymilliárd eurós beruházásnak mi lesz az első lépése?

Miniszterelnök úr Párizsban megbeszélte a Vinci Concessions koncessziós ág vezérigazgatójával – aki egyben a Vinci Airports elnöke is – az együttműködés formáit. Alapvetően a magyar állam a többségi tulajdonos: 

A megfelelő beruházásokat, melyeket az üzleti tervben meghatároztunk, pedig végrehajtják. Július 9-én lesz egy nemzetközi sajtótájékoztató, ahol a Vinci részéről az elnök úr, a magyar kormány részéről pedig jómagam adunk majd tájékoztatást arról, hogy mik ezek a beruházások, hogyan kívánjuk fejleszteni a repteret a közeljövőben.

A zavartalan üzemeltetésen túl fel kell készülnünk arra, hogy a turisták és az utazóközönség száma idén el fogja érni a 16 millió főt. Így a reptér szűkössé válik, ezért 

Amikor pedig egy repülőteret bővítünk, annak a szervezését is meg kell oldani. A Vinci egy nagyon jó vezérigazgatót talált, aki korábban a belgrádi reptér mellett más nemzetközi légikikötőknél szintén bizonyított már, nagy tapasztalatokkal bír. Ez a Vincire is igaz, hiszen 70 létesítményt üzemeltet, így mind az új vezető, mind a cégcsoport meg tudja osztani velünk a siker „receptjét”; rá tud világítani azokra a hibákra, amelyeket érdemes elkerülni.

Ebből fakadóan meghatározza Budapest teljes arculatát. Ezért fontos, hogy kik és milyen formában érkeznek hozzánk, illetve milyen gyorsan tudják elérni a minőségi szolgáltatásokat.

Július elsejétől kivezetik a mintegy egy éve meglévő kötelező akciózást az üzletekben. Kell-e attól tartani, hogy a korábban érintett termékek árai újból megemelkednek?

Nagyon fontos, hogy az online árfigyelés megmarad, így a verseny továbbra úgyszintén megmarad. 

Emiatt nem gondolnám, hogy az árak megugranának. Azt is látni kell, hogy a mezőgazdasági termelői árak csökkennek, deflációt mutat ez az index: mindez azt jelenti, hogy a beszállítók felől nincs árnyomás a kiskereskedelmi boltok és a fogyasztói árak felé. Ennek értelmében az élelmiszerinfláció letörésén túl ez a jelenség itt fog maradni, nem érzek inflációs feszültséget a rendszerben. Ezért nincs ilyen beavatkozásra szükség.

A kötelező akciózás elvégezte a dolgát, nagyon sikeres volt. Mondhatni, hogy az árstop levezetése után jelent meg, az akciózás tulajdonképpen egy átmeneti forma volt. Kijelenthető, hogy sikeresen letörtük az inflációt és az élelmiszerinflációt egyaránt. Nincs szükség tovább erre. A fogyasztók védelme érdekében az online árfigyelés rendelkezésre áll, érdemes használni a jövőben.

Mi módon lehet vidéken helyben tartani a munkaerőt és a fiatalokat? Kell-e attól tartani, hogy a vendégmunkások kiszorítják őket a piacról?

A fő cél, hogy a magyar munkaerőt minél jobban aktivizáljuk. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több inaktív aktívvá válik, és a fiatalok köréből is egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. A számuk az egy évvel ezelőttihez képest is növekedett. Ma már az infrastruktúra rendelkezésre áll, autóval 50 kilométeren belül bárki munkát találhat, a mobilitás nem kérdés. A kérdés inkább az, hogy a munkáltatók milyen bért fizetnek. Ebben fontos szerepe van a 13 + 1 ipari parknak. Többek között mind a szegedi, mind a debreceni vagy a győri ipari park lényegében felhúzza az egész régiót. Ezek fejlesztése is egy nagyon fontos program a magyar kormány számára.

De az sem elhanyagolható, hogy ezeken a munkahelyeken megfelelő szakképesítéssel rendelkezzenek a fiatalok. Ezért a technikumok, a szakképzés és a felnőttképzés előkelő helyen szerepel a prioritási listán. Ezekre fordítunk nagyobb összegeket. 

és megnézzük majd ennek a tapasztalatait.

Mi nem mondunk le a magyar fiatalokról, nem mondunk le a vidéki fiatalokról! Támogatni akarjuk őket mind szaktudással, akár pénzzel annak érdekében, hogy a munkahelyet szerezzenek. Nem engedjük, hogy oda vendégmunkások érkezzenek. Természetesen lehetnek olyan vállalkozások, ahova már nem lehet munkaerőt találni, de ott is csak a legeslegutolsó megoldás lehet a vendégmunkások alkalmazása.