Ha óvatosan is, de elmondhatjuk: küzdelmes, ugyanakkor eredményekben gazdag évként élhettük meg 2023-at.
Nehéz mérleget vonni egy naptári év kapcsán, még akkor is, ha már csak másfél hét van hátra belőle. Egyetlen napon megfordulhat egy teljes év megítélése: lassan két esztendővel ezelőtt február 24-én dőlt el, milyen lesz Ukrajnának 2022, sőt az azt követő évek. Izraelben idén október 7-én történtek a teljes régiót és az egész világot megrázó események.
Ugyan nekünk, magyaroknak nem kell hasonlóan velőt rázó történelmi fordulatoktól tartanunk, ilyen időkben mégiscsak óvatosságra int minket a Jóisten,
hiszen az efféle fordulatoknak éppen a váratlanság az egyik sajátossága.
Ahhoz, hogy értékelni tudjuk, mik voltak egy év legfontosabb történései, szükség van valamekkora távolságra, tényleges perspektívára. Ezt erősítette meg bennem egy múlt heti kerekasztal-beszélgetés is, ahol a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak az új könyvéről, a Huszárvágásról volt szó. Amikor moderátorként arról kérdeztem a szerzőt, mik voltak az egypólusú világrend megbomlásának mérföldkövei, egy szimbolikus dátumot említett, 2001-et, ám nem az Egyesült Államok elleni szeptember 11-ei terrortámadások miatt.
Hanem azért, mert akkor csatlakozott Kína a Kereskedelmi Világszervezethez, méghozzá amerikai támogatással.
Akkoriban ez a téma biztosan felkeltette a közgazdászok és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalatoskodók érdeklődését, de korszakhatárt kijelölő jelentőségére talán csak most, huszonkét évvel később döbbenünk rá. Ezért is hajlok arra, hogy ne csupán babonából, hanem történészi megfontoltságból kiindulva is megóvjam az olvasókat attól, hogy 2023-at egyértelműen ilyen vagy olyan évnek kiáltsuk ki. Inkább rövid leltárt készítek azokról a fejleményekről, amelyek büszkeséggel és optimizmussal tölthetnek el mindannyiunkat. Ami a leginkább aláhúzandó mind közül: Magyarország, köszöni szépen, jól van, hiszen
sikerült megfékezni az inflációt, és a visszatartott uniós források ellenére is jól működik a gazdaság.
Ráadásul pozitívak a kilátások, mivel a lehívható források egy jelentős részét az ígéret szerint hamarosan hozzáférhetővé teszi számunkra az Európai Bizottság. Mindeközben hazánk folyamatosan az érdekeiért – és az Európai Unió jövőjéért is – küzd azzal, hogy sorskérdésekben a nyugati fősodorral szembemenő különvéleményt fogalmaz meg, és hatást gyakorol a kontinens életére, legyen szó akár migrációs válságról, akár uniós bővítési politikáról.
De nem csak a politika létezik.
Április végén hazánkba látogatott Ferenc pápa, ami hatalmas megtiszteltetés minden hazai hívőnek. A szentatya békét sürgető beszédében Budapestet találóan a hidak, a szentek és a történelem fővárosának nevezte.
Ezt is ajánljuk a témában
A katolikus egyházfő a Kossuth téren elmondott szentbeszédében arra kérte a híveket, hogy engedjék be szívükbe az élet Urát. Hangsúlyozta: arra kaptunk meghívást, hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.
Augusztusban ugyanez a város adott otthont az atlétikai világbajnokságnak, amely nemcsak a világ második legnagyobb sporteseménye, hanem történetünk legnagyobb sporteseménye is egyben. Nemzeti büszkeségünknek igencsak jót tett október első hete:
a magyar tudománytörténetben egyedülálló módon egyetlen évben két Nobel-díjassal gyarapodtunk,
az orvostudományok területén Karikó Katalinnal, a fizikában pedig Krausz Ferenccel.
Ezt is ajánljuk a témában
Varga Judit szerint ez „a magyar sikerek hete”.
Alig egy hónappal később legkedvesebb sportágunkban, a labdarúgásban is régen látott eredményt ért el válogatottunk azzal, hogy csoportelsőként jutott ki a jövő évi Európa-bajnokságra.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar labdarúgó-válogatott Szófiában tette fel az i-re a pontot.
Ha óvatosan is, de mindezek alapján elmondhatjuk: sokan küzdelmes, de eredményekben és sikerekben gazdag évként éltük meg 2023-at.
Ha a küzdelmet mint kitételt elhagyjuk az előző mondatból, akár egy újévi jókívánsággá is alakítható ez az értékelés.
(Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
„Elég a magyar emberek politikai okokból történő, hazugságokra alapozott büntetéséből” – jelentették ki.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Az influenszer-kormányzás első jelei nem sok jót ígérnek. Vajon az abortusz ügyében is enged a liberálisoknak a kormány? És amennyiben igen, mi lesz erre a konzervatív szavazók válasza?
A miniszterelnök ha akarna, sem tudna oda beköltözni, ugyanis nem létezik ilyen, a mindenkori magyar kormányfő számára kijelölt szolgálati rezidencia.
Ahová a tiszás képviselők ugyebár nem ülnek be dolgozni.
