Kocsmakörkép, avagy kire szavaznak az italboltban?

2010. március 26. 16:21

Írta: Zulik Ákos
A Mandiner ezúttal a pesti italmérések kalandos világába látogatott el, politikai bölcseleteket, örökbecsű megmondásokat keresve, és persze azt, hogy kire szavaz a kocsma népe - ha egyáltalán szándékukban áll az urnákhoz járulni. Magyar ember a politikával kapcsolatos dühét beszéli ki a kocsmában. Bukovics Martin és Zulik Ákos riportja.

Az egyetemisták, illetve a nyugdíjasok megkérdezése után a kocsma népének politikai véleményére, meglátásaira voltunk kíváncsiak. Kézenfekvő módon tehát ellátogattunk fővárosunk különféle italméréseibe, és feltettük kérdéseinket a kulturáltan iszogató vagy éppen szerényen részegedő közönségnek. A politika szó hallatán a legtöbb ember rögtön megijed, de a legtöbben azért válaszoltak, sőt egészen belelendültek nézeteik ecsetelésébe.

Tegyék el a kérdéseiket

Az első visszautasítást egy kis sörözőben kaptuk a Pozsonyi úton, ahol a jelenlévő nem túl barátságos nyugdíjas törzsközönség először a sajtóigazolványunk felől érdeklődött, ám amikor mi azt felmutattuk volna, egy kopaszodó, de hosszú hajú úr a „tegyék el azt, és vele együtt a kérdéseiket is” felszólítással győzött meg minket távozásunk időszerűségéről. A következő állomás az ELTE Könyvtár Klubja volt, ahol a tévhit ellenére az élet nagy dolgain töprengő bölcsészhallgatók szinte kisebbségben voltak, a klub csütörtökön külföldi fiatalok, valamivel idősebb baráti társaságok és randevúk színhelye volt.

Első válaszadónk két régi barátnő volt, akik már dolgoznak, és egy jót beszélgetni ültek be a bölcsészbárba. Ők szinte teljes passzivitást tanúsítanak a politika irányába, a BKV-botrányok említésére is csak a januári sztrájk jut eszükbe. Egyikőjük valószínűleg el se megy szavazni, értelmét se látja a dolognak, akkor menne el, ha valós tétje lenne a dolgoknak. A fekete hajú hölgy is csak akkor járul az urnákhoz, ha épp kedve lesz hozzá, ez esetben családi okok miatt a Fideszre szavazna. Egy kis lelkifurdalást is érez amiatt, hogy nincs saját véleménye a pártokról. „Át kéne olvasni a programokat, és nem szülői indíttatásból szavazni” – mondja.

A vérnarancs és a szegfűszeg

Következő kiszemeltjeink már vérbeli bölcsészek voltak, szívesen osztották meg velünk karizmatikus véleményeiket, érdekes fejtegetéseiket. A baráti társaság két tagja véleményezte hosszabban a politikai helyzetet. Az első, színes inget és zakót viselő srác, aki történelmet tanul, még az elején leszögezi: neki határozott véleménye van a politikáról, de nem szavazhat, mert bevándorló. Ha voksolhatna, ő a Jobbikot választaná, mert ugyan sok hibájuk van, de legalább a határon túliakat támogatnák. A hallgató szerint a párt legnagyobb hibája a radikalizmus és a bevándorlóellenesség: „Most az kezdődik, hogy elszámoltatás, gyepa lesz” – panaszolja. A politika állapotával kapcsolatban elmondja, hogy a pártok közt lényegében nincs különbség, a közös mutyi idején „a vérnarancs kiszolgálja a szegfűszeget, még teával is kínálja”. Szerinte a legnagyobb bűnösök mi magunk vagyunk, akik ezt hagyjuk. „Borúlátó vagyok az emberek miatt, hiszen sok buta ember van, aki a panel és a falu végéig sem lát el” – panaszolja.

Másik versenyzőnk cimborájához hasonlóan történelmet tanul, ő is hamar belemelegedik a mélyenszántó politikai fejtegetések sorába. Szerinte az éppen hatalmon lévő párt osztogatással vásárolja meg a sörön és virslin túl nem látni tudó tömeg szavazatait, és ez a rendszer nagy hibája. Barátunk szerint fontos lenne a kis, illetve középvállalkozások fellendítése, a privatizáció viszont nagy hiba volt. Szó esik társadalmi kérdésekről is, ennek kapcsán kifejti: „Trianonnal, meg f*szom tudja, mivel vagdalkozunk, de túl kell lépni a sérelmek politikáján”. Biztosan elmegy szavazni, és valamelyik jobboldali pártra szavaz, de először átolvassa a programokat, hogy választ kapjon a „melyik hazudik kevesebbet?” kérdésre.

Eltérő gondolatok

A harmadik asztalnál két békésen laptopozó, sörözgető fiatalemberrel elegyedtünk szóba, akik meglehetősen eltérő álláspontoknak adtak hangot. A fekete, zselézett hajú, enyhén rocker kinézetű srác szerint a magyar politika röviden szörnyű, de ő a Fideszre szavaz, a Jobbikkal csak szimpatizál. Most ugyanis „Orbán Viktor-féle kézi irányítás kell, minisztériumi szinten diktatórikus eszközökkel” – pedzegeti kissé erőteljes nézeteit egy cigaretta megsodrása közben. Szerinte egy tisztességes demokráciához felelős választópolgárok kellenek – ő műveltségi alapon vezetne be cenzust.

A másik urat már kevésbé mozgatja meg a politika, de azért elmondja: „szavazni valószínűleg elmegyek”. Hazafias kötelességének érzi, hogy tájékozódjon és szavazzon, de lehet, hogy most az a felelősségteljesebb, ha most nem megy el szavazni, mondja. Ez okozza dilemmáját: elmenjen és adjon le egy érvénytelen voksot az LMP-re, vagy maradjon inkább otthon? A pártokat azért ellátja rövid kommentárjaival: az MSZP-ből „kurvára elég volt”, a Fidesz nem kell, a Jobbik „rossz vicc”, míg az LMP egy „nem komolyan vehető, szimpi, naiv hippipárt”, Seres Mária mottóját, miszerint aki rá szavaz, önmagára szavaz, pedig szánalmasnak tartja. Fő ideológiai értéknek a szabadelvűséget és az egészséges nacionalizmust tartja. A Lehet Más a Politikától kicsit megijed, mert saját maga tükörképét látja, a tábortűz és a dobozgitár romantikáját.

A füstös krimó

Megelégelve a fiatalok közéleti eszmefuttatásait, úgy gondoltuk, jobb, ha továbbállunk, és felkeresünk egy vérbeli pesti söntést, ahol igazán autentikus, fröccsöntötte politikai okosságokat hallhatunk. A Nana presszó az olcsó házi sörön kívül a keresett önjelölt megmondóemberekkel is bőségesen tud szolgálni. A pultnál éppen egy úr iszogatott, aki felvetésünkre nevetve közölte, hogy ez az ő munkája lenne, hiszen politológus. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy független, állást nem foglal és véleményt nem mond, az nem lenne etikus. Azt azért megtudtuk, hogy ilyenkor választások előtt jól megy a szekér.

A pultosnőt egyáltalán nem érdekli a politika, nem megy el szavazni. „Annyira nem érdekel, mi lesz, teljesen mindegy” – mondja, és hozzáteszi, hogy amúgy is haza kell mennie vidékre. A politológus fiatalabb társasága szerint mindkét oldal véleményét ütköztetni kell, majd a radikálisok mentalitását vizsgálja: „Ha a Jobbik eltörli az RTL-t és a TV2-t, akkor csak az lesz ami a rendszerváltás előtt volt, az állam arról tájékoztat, amiről tájékoztatni akar”. Találkoztunk még egy kopasz úrral is, aki elmondta, hogy a Jobbik kampánycsapatában dolgozik, ezért inkább most kihagyná a válaszadást.

Következő áldozatunk egy bajszos bácsi lett, neki is velős és kérlelhetetlen meglátása van a magyar közéletről: „nagy kalap f*sz”. Esetleges pártpreferenciáját firtató felvetésünkre állát vakargatva tréfálkozva kijelenti, hogy „ez nem igen-nem kérdés”, de a Fideszre szavaz. Az úr egyébként igen szokatlan módon fogja fel a szavazati jogot, mint állampolgári lehetőséget: „nem kell gondolkodni, szavazni kell, a Főnök is megmondta, ötezer plusz”.

Tulajdonképpen ezt is perspektívának nevezhetjük, amúgy karakteres állásfoglalás volt tőle az is, hogy szerinte „az egész politikai elitet ki kéne tolni a p*csába, a határon túlra”, amit rövid gondolkodás után arra módosított: „inkább engem kéne kitolni, nem messze, csak Ausztriába”.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés