Gyöngyösi Márton és Cseh Katalin hívta fel egy észt EP-képviselő figyelmét a témára – csakhogy ezzel az Egyesült Államoknak is odaszóltak.
Jaak Madison, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt politikusa arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy meg kell büntetni azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának, és nem tartóztatják le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amint az országuk területére lép.
Az észt képviselő – aki nemrég még Orbán Viktornál vendégeskedett a Karmelita kolostorban – kijelentésével többek között Magyarországra is célozhatott.
A magyar kormány hivatalos álláspontja ugyanis az, hogy bár a parlament ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó, illetve annak eljárását meghatározó római statútumot, azt nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert időközben Alaptörvény-ellenesnek találták. Ezért nem lehet végrehajtani Magyarországon ezt a rendelkezéseit – értelmezi a helyzetet a Szabad Európa.
Ismeretes: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kormányinfón azt mondta: a büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs ténykérdés, ha ezt állapította meg a testület, ehhez nincs mit hozzátennie a kormánynak. Ugyanakkor, amennyiben Magyarország területére lépne, nem tudnánk „letartóztatni az orosz elnököt, mert Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát”.
Érdemes megjegyezni: mivel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezménynek az Egyesült Államok sem részese, így ha Putyin az USA területére lépne, ott sem tartóztatnák le. Legalábbis nem ezen az alapon. Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja a Mandinernek korábban elmondta: az a különös helyzet adódott tehát, hogy
Merthogy az USA nem részese a római statútumnak, sőt, egyébként elég nagy ellenzője. Ha ebből a logikából indulunk ki, az észt politikus Amerikát is szankciók alá vonná. Ugyanakkor a felvetés hipotetikus, hiszen Putyin aligha hagyja el Oroszországot egy vele ellenséges ország területére lépve.
A Szabad Európa szerint egyébként
akinek a pártja egyébként a cikk szerint jó kapcsolatot ápol a Fidesszel.
Nyitókép: Miguel MEDINA / AFP
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Az ukrán elnök javaslatát amerikai közvetítők útján eljuttatták Moszkvának.
A magyar kormány előre figyelmeztetett: az orosz energiára kivetett szankciókkal lábon lövi magát az EU.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
Türelmetlenség és bizonytalanság uralja a döntéshozókat.
A cseh miniszterelnök nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett.
Hogy legalább néhány órára elfelejtsünk minden háborút.
