Aki Mátyás király fia volt, de nem válhatott királlyá – Corvin János titokzatos élete

Nyitókép: Baldassare Estense: A fiatal Corvin János (1486)

Mit tudunk Corvin János (1473-1504) származásáról? Hol élt, hogyan élt Mátyás király fia, Hunyadi János unokája? Hogyan kezelte, mennyire szerette őt Mátyás és milyen eredményeket ért el a fiatalon elhunyt herceg?

A magyar középkor egyik érdekes, titokzatos szereplőjéről Horváth Richárd történészt, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát kérdeztük, aki főhősünk származásáról elmondta: Hunyadi Mátyás 1464 elején veszítette el első feleségét, Podjebrád Kunigundát, s majd csak 1476 végén veszi feleségül Aragóniai Beatrixot. A két dátum között lényegében, mai szóval mondva agglegénynek számított, és itt lépett be a képbe egy osztrák polgárlány.

Az a bizonyos „élettársi kapcsolat”

A magyar király és Edelpeck/Edelpöck Borbála 1470 februárjában találkoztak, amikor III. Frigyes német-római császár és Mátyás király több héten keresztül Bécsben folytattak személyes tárgyalásokat. A leány az Alsó-Ausztriában fekvő Krems városából származott. Mátyással létrejött viszonya esztendőkön át tartott, s mai tudásunk szerint ezt

alig maradtak adataink ezekből az évekből kettejükről.

Kapcsolatuk „gyümölcse” volt Corvin 1473-as születése, tudjuk meg. „Természetesen törvénytelen származása miatt ezekben az esztendőkben még nem merült fel, hogy apját követhetné a trónon” – hangsúlyozza a történész.

Horváth Richárd megjegyzi, hogy pletykákkal ugyan nem szolgálhat, mert tényleg rendkívül diszkréten intézték az ügyet az udvarban, ugyanakkor elmesél egy érdekességet: Ludovico Tubero dalmát történetíró, némileg később ugyan, de ezt jegyezte le a párról, János szüleiről:

és tőle született gyermeke miatt – mint sokan állítják – feleségül vette volna, ha barátai le nem beszélik róla”.

Mátyás szerette fiát

Amíg Borbálának nem kellett elhagynia az udvart – azért kellett mennie, mert 1474 októberére hivatalosan bejelentették, hogy Beatrix lesz az új királyné, s Mátyás annak megérkezése előtt diszkréten távolította el az udvarból Borbálát –, a király nagylelkű volt szerelmével. Besztercebányán házat, később Ausztriában várat és birtokokat adományozott neki Bécs közelében – ekkor vélhetőleg anyja és nagyanyja, Szilágyi Erzsébet felügyelték Corvin János nevelkedését. Borbála távozását követően Szilágyi Erzsébet lehetett a fő gondozója egészen haláláig (1484) – mondja a szakember. A korszak kutatója hozzáteszi, hogy ettől kezdve

„A helyszín természetesen Buda lehetett elsősorban. Bizonyított tény, hogy gyermekkorában baleset miatt bal lába kificamodott, s élete végéig sántított. Vannak halovány adatok arra, hogy 1475 után édesanyjával nem szakadt meg teljesen a kapcsolata, amikor például Bécset elfoglalta Mátyás (1485), az attól nem messze lakó Borbálát forrásokkal igazolhatón is felkereste Corvin. Sőt annak is maradt nyoma, hogy 1482-ben és 1484-ben maga Mátyás is járt Borbála ausztriai birtokán.”

Ugyanakkor, hogy az anya-fia kapcsolat mennyire volt szoros, intenzív, lényegében nem tudunk semmit. Ahogyan az apa-fiú kapcsolatról sem sokat, de biztosak lehetünk abban, hogy Mátyás szerette fiát és bízott későbbi sikereiben. 1479-ben például hivatalosan is hercegi címet kapott. „A házasságon kívüli státusz alighanem akkor lett igazán fájó Corvin számára, amikor ténylegesen felmerül, hogy ő lehet apja utóda, amit viszont az említett státusz nagyban akadályozott – s tudjuk, nem is lett király” – meséli a középkortörténész.

Elnyerte az új Jagelló király, II. Ulászló bizalmát

Corvin személyiségéről, személyes források, például magánlevelek, napló hiányában csak keveset tudunk. Jól látszik, mondja Horváth, hogy

1479-ben fölmerült, hogy a győri egyházmegye élére fogja kinevezni püspökként, ahogyan azt korábban I. Károly tette ugyancsak törvénytelen gyermekével, Kálmán herceggel, ugyanakkor Beatrix királyné gyermektelensége miatt ez a terv nem valósult meg.

Corvin gyermek volt még – hét-nyolc éves –, amikor apja hivatalosan is utódjává tette meg. Ekkortól fogva, életkori okokból adódóan inkább az 1480-as évek második felében, legfőbb célja a trón megszerzése és megtartása lehetett, de mint tudjuk, sikertelenül – mondja a történész. 1490-et követően viszont – megtartva hercegi rangját és megszólítását – igyekezett betagozódni a magyar arisztokráciába. Utóbbi, forrásaink szerint, meglehetősen jól sikerül. Idővel még az új Jagelló király,

akivel korábban nyílt ellenfelek voltak a trónért folyt harcban.

Madách Imre: Corvin János portréja (Zibolen Ágens szerint)

A Corvin-dinasztia utóélete

„Ha az uralkodást tekintjük a fő céljának, akkor teljes kudarc Corvin politikusi karrierje, igaz, ennek ilyetén alakulása nem csupán rajta, hanem a magyar politikai eliten és a külpolitikai helyzeten is múlott, nem feledve a török fenyegetést sem. Ha a dinasztia továbbélésének biztosítását nézzük, akkor már részleges sikerről beszélhetünk, lévén az 1496-ban feleségül vett Frangepán Beatrixtól három gyermeke született” – rögzíti a kutató. A gyermekek érkezésének dacára dinasztia azonban nem folytatódott, mert Erzsébet 1508. évi halálával a fiág után (1505) a Hunyadiak leányágon is kihaltak – vagyis

tudjuk meg a szomorú tényt.

Alighanem politikusi karrierje volt a legszerencsésebb, véli Horváth Richárd. Elmondta: király ugyan nem lett Corvin Jánosból, de némi kegyvesztettséget követően 1495-től haláláig dalmát-horvát-szlavón bán lett, így a török elleni védelem egyik kiemelt parancsnokaként segítette az uralkodót. Mindez utalhat arra is, hogy még az 1480-as években, amikor Mátyás utódjául szánta, többek közt kiváló katonai képzésben részesülhetett. Halála után az általa bőségesen támogatott lepoglavai pálos kolostorba temetkezett – 1505-ben Kristóf fiát is ide temették –, csontvázaikat pedig két esztendeje genetikai eszközökkel azonosították.