A patkányok éjjel-nappal lakmározhatnak a Párizs utcáin tornyosuló szeméthegyekből. A patkányvédők, mert a szabadelvű világvárosban már ilyenek is vannak(!), szintén elégedetten szemlélhetik a jelenlegi helyzetet…
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Mennyien lehetnek a párizsi patkányok? Sokan. Tudományos felmérés nem készült erről, de úgy 6,5 millióra becsülik a számukat. Minden másfél lakosra, akik a szorosan vett agglomeráción belül élnek, jut egy. A francia főváros előkelő helyet vívott ki magának abban a „versenyben”, hogy a patkányok mennyire elterjedtek a megapoliszokban. Ám ha ez így megy tovább, akkor a mostani szaporulat eredményeképpen akár minden egyes párizsi és Párizs környéki polgár örökbe fogadhat egy-egy „kedves” rágcsálót.
Hányan laknak Párizsban és környékén?
A szűken vett városhatáron belül 2,1 millióan élnek, ami a szorosabban vett agglomerációs településekkel együtt 10,8 millió fő, és ezzel – az elővárosokat is beleeértve – Párizs Európa negyedik legnagyobb metropoliszrégiója Moszkva, Isztambul, majd London után. Bár más agglomerációs mérések szerint az első Európában, különösen, ha az Île-de-France régiót nézzük, ami nálunk körülbelül Pest vármegyének felel meg, akkor 12,4 milliós lakosságról beszélünk.
A patkányszaporulat számára ez a lehető legjobb helyzet: egy tízmilliós város szemetét „szolgálták fel” nekik eledelül. A járdákra kitett bűzölgő hulladékhegyek – van, ahol elérik a két-, két és fél méteres magasságot – felbecsülhetetlen kárt okoznak Párizs turistacsalogató hírnevének. Ne felejtsük el, hogy
Akkor is kerülgetni kell majd a patkányokat? Mert azok maguktól nem pusztulnak ki...
A szemetesek sztrájkja miatt, amelyet a vitatott nyugdíjreform ellen kezdtek, heteken át halmozódott a háztartási hulladék a párizsi utcákon, úgy 10 ezer tonna gyűlt össze. Most, amikor a szemetesek egy részének kötelezően el kell szállítania a hulladékot – ha nem veszik fel a munkát, akkor féléves börtönbüntetést vagy 10 ezer eurós bírságot kockáztatnak –, sikerült hétezer tonnányira csökkenteni az utcákon heverő mennyiséget, de közben mindennap termelődik az új szemét.
A szemetesek szakszervezetei szerdán arról határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot. Ám hetekbe telik, míg elhordják a Párizs utcáin feltorlódott hulladékot. Egyébként a szemetesek különösebben nem panaszkodhatnak a jelenlegi körülményekre. Rengeteg pluszjuttatásban részesülnek, ezek között a legnagyobb a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség: eddig 57 éves korukban tehették le a lantot, most ez 59 évre nőtt, de még így is öt esztendővel hamarabb mehetnek nyugállományba, mint az átlagfrancia.
Van egy kis csoport Párizsban, amely ugyancsak nem sír a legújabb fejleményekről hallva. Ők azok az állatvédők, akik e nem is olyan apró, „kedves” rágcsálók jobblétéért küzdenek. Nevezhetnénk őket egyszerűen patkánysimogatóknak is, de hivatalosan Paris Animaux Zoopolisnak, rövidítve PAZ-nak hívják magukat.
„Milyen jogon akarunk kiirtani egy velünk együtt élő fajt? – teszik fel a kérdést a PAZ-osok. – A városok csupán az emberekéi, itt nem élnek állatok? Ez egy meghaladott, emberközpontú nézet. A nem háziasított, de nem is vad egyedeknek is joguk van arra, hogy velünk éljenek” – ez a párizsi állatvédők karcos véleménye.
Először is le kell rombolni a kliséket, amelyek a patkányokról élnek. Kezdjük a nyelvvel! A „rat” szó nem csak angolul, de franciául is patkányt jelent, de ehhez számtalan rosszízű jelző tapadt. Miért ne használhatnánk a vándorpatkányra vonatkozó „surmulot” kifejezést, amely már hangzástanilag is kedvesebb! Bizonyára nem tudták, hogy a mi surmulot-nk csiklandós, és ha megfelelő helyen érnek hozzá, felnevet. Mindemellett okos, tanulékony, társas lény, aktív szociális élettel, érzelmekkel teli állat – foglalta össze a Le Figaro napilap a PAZ felfogását. Miért ne tudna az ember békésen együtt élni az intelligens patkánnyal?!
Túlszaporodás esetén az állatvédők hajlandók beleegyezni a patkánynépesség gyérítésébe, de ez nem vonatkozik arra, hogy általánosan és tömegesen megmérgezzék őket. A francia polgári lap megkereste ebben a témában Romain Lasseur vezető állatorvost. „Sohasem volt ennyi patkány az országban – fejtette ki a doktor, aki az állatok által terjesztett betegségekből diplomázott. – Párizsban, Marseille-ben, Lyonban, Bordeaux-ban és Nantes-ban a vegyszeres beavatkozások száma 35 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Ott, ahol környezetvédők adják a polgármestert – az állatvédők nyomására –, egyszerűen felteszik a kezüket, hogy nincs mit tennünk.”
Párizsban is ez a helyzet. A szocialistából sötétzölddé vált polgármester asszony, Anne Hidalgo elszabotálta a korábbi patkányirtó rendeletek végrehajtását, csak hogy ezzel nyerje meg magának az állatvédők jóindulatát.
Az államfővel, Emmanuel Macronnal való kapcsolata sem túl rózsás. A mostani sztrájkok folyamán is kiállt azok mellett, akik nem vették fel a munkát. Közben neki lett volna joga, mint munkaadónak kötelezni a szemeteseket a minimum közszolgáltatás elvégzésére. E hónap közepén, amikor már 10 ezer tonnányi szemét hevert a párizsi utcákon, a rendőrprefektusnak kellett elrendelnie a kötelező munkavégzést. Az ügynek lesz még folytatása egy nyugodtabb időszakban.
Ugyanis a franciák között akad olyan, aki nem képes gyönyörködni egy a lakása közelében gondtalanul falatozó patkányban. Ha a nőstény patkány jó erőben van – és manapság miért ne lenne abban, amikor bármerre néz, csak élelmet lát –, három-négy hét alatt képes szülni. Átlagban 7 kicsi patkány lát napvilágot, ez pedig ötször ismétlődik évente. A fiatal patkány szexuális éréséhez három hónap kell, a vemhesség időszaka úgy 24 nap. Elvileg,
A szakértők szerint ilyen mértékű növekedéssel kell számolni, ha nem irtanánk – bocsánat: gyérítenénk – ezeket a rágcsálókat.
De a legfőbb érv a patkányok ellen, hogy betegséget terjesztenek. A közegészségügyiek nem győzik ismételgetni, hogy veszélyesek az emberi egészségre, mert számtalan fertőző, ragályos betegség hordozói lehetnek. A patkányvizelet például leptoszpirozis baktériumot tartalmaz.
Mit mondanak erre az állatvédők? Jobban meg kell ismerni a patkányok biológiáját, mert e körben is hamis nézetek uralkodnak. „Nem kell abból nagy patáliát csapni, ha egy parkban találkozunk egy patkánnyal – szögezte le Amandine Sanvisens, a PAZ egyik vezetője. –
Vannak olyan képviselők, akik ilyenkor azonnal riadót fújnak, és általános hisztériát keltenek. A patkány egyébként eliszkol az ember elől. Próbáljunk meg békében élni vele.”
Sanvisens hozzáfűzte, hogy egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a párizsi lakosság 61 százaléka támogatja azt a törekvést, hogy a polgármesteri hivatal ne használjon halált okozó szert a patkányok gyérítésekor. Különösen a fiatalabb korosztály nyitott erre, amelyet Ratatouille-hatásnak nevezett. Lehet, hogy csak el kellene végre magyarázni a gyermekeknek, hogy a világ egyik legnépszerűbb rajzfilmjében Rémy, a kedves és vicces főszereplő patkány nem azonos azzal, amelyik a szemétheg.
Címlapfotó:123rf.com
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Van olyan hulladékhegy, ami már műholdról is látszik.
A Tisza Párt a már 2010-re megbukott magánnyugdíjpénztári rendszert erőltetné újra a magyar emberekre.
A Tisza Párt programjában nyíltan bevallja: a chilei magánpénztári rendszert tartja példának.
Mára már ki lehet mondani, a metróhoz közeli, párizsi gyorséttermek veszélyes tereppé váltak a fiatal lányok számára.
Az elkövető saját magát sebesítette meg a késsel.
Több mint száz embert mészároltak le az iszlám Állam katonái, brutális visszaemlékezések születtek.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Kénytelen kiülni a Hertha péntek esti bajnokiját.
