A Főváros ragaszkodik az elnevezéshez, ám a közgyűlés jogszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül a határozatot – hívta fel a figyelmet Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője. Ha a testület mégis így tenne, a kormányhivatal bírósági pert indíthat a jogellenes határozat megsemmisítése érdekében, illetve kezdeményezheti a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát.
***
„Sára Botond, bár főispán, még nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak” – nyilatkozta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Karácsony Gergely annak kapcsán mondta ezt, hogy a Fővárosi Kormányhivatal döntése értelmében harminc napon belül át kellenek nevezni a Horn Gyula-sétányt.
A határozat szerint ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény nyomán közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, avagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
Mint ismert: a baloldali vezetésű XIII. kerületi önkormányzat még 2022 májusában kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el a néhai politikusról, akiről köztudott, hogy 1956. novemberétől ’57 júniusáig a karhatalmi egységekhez csatlakozva részt vett a forradalom leverésében. Nem sokkal később döntött a Fővárosi Közgyűlés, a sétány azóta Magyarország harmadik miniszterelnökének nevét viseli.
A határozatra reagálva a XIII. kerület is kifejezte ellenérzését: „Sajnáljuk, hogy kisstílű politikai vita lett egy közterület elnevezéséből. Egy nemzetközileg elismert és Magyarországon legitim módon megválasztott miniszterelnök érdemesített arra, hogy közterületet nevezzenek el róla.”
A főpolgármester-helyettes szerint ugyanakkor a kormányhivatal úgynevezett törvényességi észrevételt tett, így
A közgyűlés – folytatta – harminc napon belül megtárgyalja a kérdést, ha pedig fenntartja azt az álláspontját, amit előzőleg már két alkalommal megszavazott, akkor marad a Horn Gyula sétány elnevezés a XIII. kerületben. Kiss Ambrus elmondása szerint Sára Botondnak ebben az esetben lehetősége lesz bírósághoz fordulni, ahogyan az máskor már előfordult. „Aztán majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet” – véli a politikus.
Nem hagyta szó nélkül a történteket az MSZP sem, íme a válaszuk:
A Mandinernek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, az Alaptörvény és az önkormányzati törvény a kormány hatáskörébe utalja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, melyet a kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokon keresztül lát el. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatalnak – a főpolgármester-helyettes jogilag téves nyilatkozatával ellentétben – igenis van olyan jogköre, amelyben kvázi felülbírálhat bizonyos önkormányzati döntéseket abban az esetben, ha azok törvénybe ütköznek – részletezte a szakértő.
Az, hogy Horn Gyula e rendelkezés alá tartozik, nem kétséges, hiszen ezt a Magyar Tudományos Akadémia is megállapította egy korábbi szakvéleményében” – folytatta Szikra.
Rámutatott: tekintettel a korábbi MTA-megállapításra, a jelen ügyben már nincs szükség ismételten kikérni az Akadémia állásfoglalását. A törvény szerint ugyanis ezt csak akkor kell megtenni, ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel. Mivel azonban a korábbi állásfoglalás miatt egyértelmű a helyzet, az MTA külön állásfoglalása nélkül is törvénybe ütközik az, ha Horn Gyuláról neveznek el egy közterületet, illetve, ha azt fenntartják – foglalta össze Szikra.
Ami az MTA állásfoglalását illeti, abban azért van némi „csavar”. Megírtuk: Nagy Imre lakiteleki ügyvéd és társai szemét csípte az elnevezés, ezért cselhez folyamodtak. A törvény szerint közterület elnevezésével kapcsolatban kérelmezőként csak az adott önkormányzat léphet fel, márpedig ez ebben az esetben elmaradt, sem a Főváros, sem a XIII. Kerület nem élt ezzel a lehetőséggel.
Más a helyzet azonban a civil szervezeteknél, s innen jött az ötlet – Nagy Imre ismerősétől, Felföldi Zoltántól –, hogy hozzanak létre egy alapítványt Horn Gyula emlékére. Tudták ugyanis, hogy civilként a névhasználat engedélyezése ügyében az Akadémiához kell fordulniuk. Miután megkapták az elutasító állásfoglalást, ezzel a „koherenciazavarral” megkeresték a Kormányhivatalt. „Ha egyszer ugyanazon tényállás alapján egy civil szervezetnek nem adják meg a névhasználati jogot, akkor – már ha következetes a jogalkalmazó –, közterület sem viselheti ugyanezen személy nevét” – hívta fel a figyelmet lapunknak az ügyvéd.
Szikra Levente szerint tehát
a Fővárosi Önkormányzat pedig jogszerűen ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, legalább meg kell tárgyalnia a közgyűlésben. Ha a képviselők nem értenek egyet a felhívással, az egyet nem értésről a testületnek külön határoznia kell. „Megjegyzem ugyanakkor, ennek sok értelmét nem látom, mert a jogi helyzet egyértelmű, a kormányhivatal felhívása pedig jogszerű” – mondta.
Ami a továbbiakat illeti: ha a Fővárosi Közgyűlés határidőben nem tenne eleget a sétány átnevezésére vonatkozó jogi kötelezettségének, akkor a kormányhivatal további jogkörökkel és eszközökkel is rendelkezik. Többek között bírósági pert indíthat a jogellenes határozat megsemmisítése érdekében, illetve kezdeményezheti a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát. Emellett joga van a főjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezésére is, akinek kötelessége lett volna jelezni a Közgyűlés számára a döntés jogellenességét – mutatott rá az elemző.
„A jogi helyzet egyértelműségén túl komoly politikai kérdések is felmerülnek ebben az ügyben. Vajon miért ragaszkodnak a baloldalon ennyire egy vállalhatatlan múltú kommunista politikus emlékének őrzéséhez, és miért vállalják még a törvénysértést is az elnevezés védelme érdekében?” – vetette fel az Alapjogokért Központ munkatársa.
Nyitókép: Horn Gyula-festmény Molnár Zsolt MSZP-s pártigazgató irodájának falán (Ficsor Márton/Mandiner)
***
A miniszterelnök úr talán nem veszi tiszteletlenségnek, ha a Pride előtti napon innen, a fővárosi közgyűlésről intézem hozzá a szavaimat – fogalmazott a korábban coming outoló, baloldali politikus.
A választók visszajelzéseire és a helyi problémák képviseletére helyezné a hangsúlyt a fővárosi Fidesz új frakcióvezetője.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az ukránok „láthatóan minden egy lapra tettek fel, és ezt a lapot Magyar Péternek hívják”.
Brüsszelben és Kijevben már kész tényként kezelik, hogy a Tisza Párt alkalmazkodni fog az uniós elvárásokhoz.
Gulyás Gergely és a kabinet idén sem vette félvállról a tájékoztatást.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
Az amerikai kormányzat előbb ellenőrizni akarja az egyre fejlettebb AI-modelleket, mielőtt megengednék a nagyvilág felé való terjesztésüket.
Jelentősen javult több magyarországi LMBTQ-szervezet pénzügyi helyzete 2025-ben.
