Most akkor utolérte Románia Magyarországot?
Kezdi bejárni a magyar sajtót az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak egy új gyorsjelentése, amely aktuális helyzetképet ad az egyes EU-tagállamok vásárlóerőn alapuló, egy főre jutó GDP-jének (nemzeti össztermékének) alakulásáról, az EU átlagához képest; és ezen belül is
Hangsúlyozandó: a vásárlóerőn alapuló GDP-ről van szó, nem a konkrét egy főre jutó GDP-ről, nem is a nominális nemzeti össztermékről. Ezt azért is fontos kiemelni, mert nem mindegy, hogy melyik adatsorról beszélünk, s a mostani magyar híradások közül is vannak, amik tévesen összemossák őket.
Az is hangsúlyozandó: maga az Eurostat tér ki arra, hogy ez egy most elérhető adatokon alapuló becslés, és az ellenőrzött, újabb adatok majd júniusban érkeznek a témában.
Az Eurostat friss becslése szerint az EU átlagához (100%) képest a vásárlóerőn alapuló, egy főre jutó GDP Luxemburgban (261%) és mögötte Írországban (234%) a legmagasabb, messze kiemelkedve a többi országtól.
Arra, hogy a GDP-t és annak különböző számítási módjait mennyire nem lehet kizárólagos mérceként figyelembe venni , talán nincs is jobb példa e két ország kiugró számainál, hiszen közismert, hogy az egyébként nyilván jól élő, apró Luxemburgot az óriásira duzzadt, globális szerepű pénzügyi szektora húzza ennyire föl. A kies, nyugis Írország GDP-eredményeit pedig a többek között nagyon kedvező adópolitikája miatt itt adózó, ide bejelentett globális, főleg amerikai központú gigacégek tolják föl a magas atlanti égig. Az Irish Examiner egy friss cikkében tér ki arra, hogy néhány olyan óriás, mint az Apple, a Facebook, a Google, vagy épp a Pfizer gyógyszercég és a többiek adják az ír gazdaság hozzáadott értékének mintegy 56 százalékát!
Az Eurostat mostani és egyéb európai statisztikai adatainak értelmezésekor tehát
Ezen túlmenően viszont egy logikus, a józan észnek és tapasztalatainknak megfelelő skálát láthatunk az EU átlaga fölötti és alatti országairól. A skandináv országok, Ausztria, Hollandia, Belgium és Németország kisebb-nagyobb mértékben jobban teljesítenek és jobban élnek, mint az EU átlaga. Franciaország pont az átlagon áll, Olaszország egy picit alatta.
Jönnek aztán utánuk az egymással versengő egyéb dél-európai és kelet-európai országok. Szlovénia és Csehország már rég lehagyta Spanyolországot és Portugáliát, ahogy szépen feljöttek a balti országok is.
Itt következünk aztán mi: az Eurostat legújabb becslése szerint az EU átlagának 77 százalékán áll egyaránt Magyarország, Románia és Portugália – az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson alapuló GDP adataiban.
Extrém meglepetés egy ilyen eredmény? Nem az.
a 2008-as világválság, majd a Covid miatti bezuhanás időszakát leszámítva. Ezért természetesen az egy főre jutó GDP is növekedett a legtöbb évben – pláne úgy, hogy ez az adatsor az ország népességéhez viszonyítja a termelés alakulását, és mint ismert, Romániában drámaian fogy a népesség. Vagyis bizarr módon a népességfogyás üteme még külön rá tud segíteni egy ország GDP-adatainak jó alakulására. Mivel Magyarország népessége is fogy, ez a megállapítás ránk is igaz, egyébként.
Itt érünk a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP-hez. A vásárlóerő-paritás azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A pénzárfolyamok, valamint egy adott ország árszínvonalának alakulása az tehát, ami jelentősen befolyásolja ennek a speciális mérőszámnak az eredményeit. Ha egy országban jelentős drágulás megy végbe, rosszabb lesz az éves végeredmény. Ha egy országban folyamatosan csökken a lakosság, ámde a gazdasága növekedési pályán van, az fölfelé tolja az adatokat.
Fontos tény azonban az is, hogy a különböző nagy nemzetközi intézmények némileg eltérő adatokat, becsléseket közölnek a GDP-hez kapcsolódó különböző mérőszámokról,
Az IMF 2022-re vonatkozó becslése szerint például Magyarországon 42 ezer dolláron, Romániában 38 ezer dolláron áll az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson alapuló GDP. A Világbank még a 2021-es adatoknál tart, ott ők 36 ezer dollárt mértek Magyarországnak és 35 ezer dollárt Romániának. A CIA adatbázisa Magyarországnak 33 ezer dollárt, Romániának 30 ezer dollárt mért 2021-re.
Ezzel egyébként Magyarország nagyjából a 42. a rangsorban a világ közel 200 országából.
Ha a nominális egy főre jutó GDP-adatokat nézzük – amire kevésbé szoktak hangsúlyosan hivatkozni – akkor még nagyobb Magyarország előnye, közel 19 ezer dollárt számol hazánknak az IMF, és 15 619 dollárt Romániának.
Ne felejtsük azonban el, hogy jóval nagyobb népességszáma miatt Románia nominális GDP-je nagyobb Magyarországnál: 299 milliárd dolláros a nemzeti össztermék, ami Csehország, Chile vagy épp Finnország nagyságrendjének felel meg; míg Magyarországé 184 milliárd dollár, egy nagyságrendben Algériával, Kuvaittal vagy épp a már a háború előtt is közel magyarországnyi gazdasági méretűvé zsugorodó, ámde sokkal nagyobb népességű Ukrajnával.
Idős asszony egy moldvai csángó faluban 2023 februárjában (fotó: Mandiner, Mátrai Dávid)
Nézzük aztán az összképet: egyértelmű tény, hogy térségünk legtöbb országa az elmúlt jó tíz évben nagy ütemben tudott felzárkózni az EU átlagához. Magyarország 2010-ben még az EU átlagának 64 százalékán állt, majd 2022-re, két év Covid-válság után, az ukrajnai háború évében pedig az EU-átlag 77 százalékára becsülik.
Ha az elmúlt három év megpróbáltatásai nem következtek volna be sem itthon, sem egész térségünkben, talán több százaléknyival előrébb is tarthatnánk. Az elért teljesítményre így is büszkék lehetünk, és
Eközben Románia 2010-ben még az EU átlagának alig 45 százalékán állt, tehát jelentős lemaradását nagy ütemben tudta csökkenteni, és többféle mérőszám alapján valóban ott jár a közelünkben, és több más térségbeli ország közelében.
Meglepődhetünk ezeken az adatokon, ha személyes Románia-tapasztalatainkból indulunk ki. A mai Romániában körülnézve elismerhetjük, hogy messze nem ott tart az ország, mint Ceausescu bukásakor és az azt követő, tovább nyomorgó időszakban;
A román modell mérlegéről maga Matolcsy György közölt egy adatokon alapuló elemzést 2021-ben. A jegybankelnök ebben kifejtette: a román növekedési modellben a balti modellhez hasonlóan gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épül a növekedés, magas a beruházási dinamika, ezért jelentős a tőkemélyülés és ezek következtében erős a termelékenység javulása is. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet foglalkoztatásbővülés. „Ezzel szemben a magyar modell 31,3 százalékos növekedésében a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező hatása” – írta két éve Matolcsy.
A román növekedésnek ugyanakkor ára is volt az elmúlt években: a magas pénzügyi egyensúlytalanság – emlékeztetett a jegybankelnök. A költségvetési hiányok, az államadósság-ráta emelkedése, a folyó fizetési mérleg egyensúlytalansága, az infláció és a pénzügyi sebezhetőség Romániában magasabb volt az elmúlt években, mint a balti szintek és a térség adatai – olvasható Matolcy György írásában.
Ebből is látszik: Románia növekedése más tényezőkből állt össze, mint Magyarországé, másra helyezték a fókuszt. Hétköznapiasan szólva: úgy tudtak pörgős gazdaságot létrehozni, hogy egyébként az ország szakadtabb maradt, mint az időközben e téren sokat fejlődő hazánk.
Egyértelmű, hogy a régió országainak európai átlaghoz való látható, érezhető közeledése mindannyiunk súlyát, erejét, politikai és gazdasági befolyását fogja erősíteni a nemzetközi porondon. Erdély gyarapodása örvendetesen emeli fölfelé a Kárpát-medencét, Kelet-Magyarország erősödése növelheti a magyar-román határ két oldalának kapcsolati hálóját.
A konnektivitás igényének korszakában a térség minden fejlődő tendenciáját csak üdvözölhetjük – a jó gyakorlatokat és sikeres politikákat pedig egymás országaitól is megtanulhatjuk, nem csak a nyugati centrum tankönyveiből.
Nyitóképen: Dacia konceptautó a 2022-es Paris Motor Show-n (Serge Tenani / Hans Lucas via AFP)
Összesen 117 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Nem mindegy, mi mennyi?
Hányan járnak át dolgoznI?
Nem kamu, de ezek a képzett és becsült adatok (a számolt és az összehasonlító GDP egyaránt) nem mutatnak teljes képet az országok átlagos(?!) életszínvonaláról, mert más az összetételük. Az időbeli változásuk mögött is lám, egészen eltérő tendenciák lehetnek. Nagyon nehéz például közel azonos minőségű termék- és szolgáltatás-csomagokat képezni Bulgáriától Írországig. Valószínű, hogy az a német vagy holland, aki nagyon jól érzi magát a Pest, Nógrád vagy Zala-megyei falvakban, húzná a száját hasonló környezetben a moldvai vagy havaselvei életminőségtől.
Írja: " A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP növekedés ".
Amihez képest kicsi a magyar GDP növekedés.
De amikor Gyurcsány vezette az országot, a Fényes Ösvényen a Fényes Jövő felé, akkor a baloldalinak mondott közgazdászok a gyakorlatban nem bizonyították rendkívüli tudásukat.
KSH 21.1.3.2. Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján [USD]* a magyar GDP
2003-ban az osztrákhoz viszonyítva annak csak 51,3%-át tette ki,
2010-ben az osztrákhoz viszonyítva annak csak 51,8%-át tette ki, (tehát alig nőtt)
2010-2022 között viszont az Eurostat szerint az osztrákhoz viszonyítva annak már 61,6%-át tette ki,(tehát jelentősen nőtt!)
Az mindig változik a ballib trolloknál. :))))))
Egy dologtól függ: ÉPPEN melyikben néz ki rosszabbul Magyarország.
Agyhalottak ezek... és még aljasok is.
Ennyi.
Ha a román infrastruktúrát nézzük, nagyon le vannak maradva: pl. csatornázottság, autópálya
Ha Orbán rosszul kormányozna, akkor nem nem csökkent volna az osztrákhoz viszonyítva a különbség jelentősen a vásárlóerő-paritás alapján mért egy főre jutó GDP-ben.
Téved, vagy füllent amikor azt állítja, hogy Gyurcsány/Bajnai kormányzása idején nem jött Magyarosrzágra euró uniós pénz!
Az EU és az Ön pénze | Magyarország - European Commission
https://ec.europa.eu › Európai Bizottság › Magyarország › Magunkról lapban olvasható:
Magyarország a csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet.
Az Európai Bizottság MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE honlapján egy táblázat található amely bemutatja, hogy 2004-2013 közötti időszakban évente mennyi volt az EU-ból származó bevétel.
Ebből kiderül, hogy 2009-ben például 3,56864 milliárd euró érkezett be, míg 2010-ben alig több 3,65004 milliárd euró érkezett be.
A 2009-es támogatást a Bajnai kormány használta fel, a 2010-est gyakorlatilag az Orbán kormány. Az EU pénzek már 2004-ben is érkeztek és azóta folynak befele-fele.
"nem ömlött akkor az országba 60milliárd euró uniós pénz,"
De miért nem ömlött annyi?
Azért mert csak 2004-től kezdett ömleni, öt év alatt kevesebb tudott ömleni, min hosszabb idő alatt.
Előítéletei és vak gyűlölete miatt nem képes érzékelni a valóságot, ezért ír olyan mahaságot, mint "mára nagyobb a csőd, mint gyurcsány alatt."
Ha képes volna reálisan gondolkodni, akkor észrevehetné, hogy 2008-ban a ballib kormány áldásosnak nem mondható tevékenységének eredményeképpen a kutya se vette a magyar állampapírokat, akármilyen magas hozammal kínálták.
2009 márciusában ugyanis nemhogy magas kamatokkal, de semmilyennel sem lehetett érdemi nagyságban magyar állampapírokat eladni.
A 2008 szeptember végén befagyott állampapírpiacon 2009 első felében például mindössze 29,5 milliárd forintnyi 5 éves papírt ment el, abból is 20 milliárd májusban és júniusban.
Tehát 2008 szeptemberétől 2009 májusig mindössze 9,5 milliárd forintnyi 5 éves papírt sikerült elsózni!
Manapság az államadósság finanszírozása nem okoz gondot. Pedig az EB három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak kifizetését már hosszú ideje felfüggesztette.
Sok más tagja az EU-nak már régen hozzájutott azokhoz a forrásokhoz, amelyekhez Magyarország nem.
Tessék felébredni ! Európában is jelentős infláció van, ezért az EKB is növelte a jegybanki alapkamatot.! Ha Magyarország hozzájutott volna azokhoz a pénzforrásokhoz, amelyekhez sok más tagja az EU-nak már régen hozzájutott, akkor kevesebb hitelt kellene felvennünk.
24.hu Írta
2023. 03. 16. 15:48
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 50 bázisponttal 3,00 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt a piaci várakozásoknak.
Ha a jegybanki irányadó kamat ennyi, akkor nem lehet ennél olcsóbban hitelhez jutni.
""Aki ezt képtelen megérteni, az-nincs rá más szavam-hülye."
Költő hazudj, csak rajt' ne kapjanak!
Azt füllenti, hogy "Azért nem ömlött annyi, mert az első uniós ciklus, amelyben számunkra is oszthattak pénzt, nem 2004ben kezdődött, hanem 2007ben"
Ezzel szemköpszt a Portfolio írta
2008. január 11. 10:25
"Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján - jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikai felelőse csütörtökön Brüsszelben, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel folytatott találkozója után."
"Az uniós biztos innovatívnak nevezte Magyarországot az uniós pénzek felhasználásának módját illetően is. Bajnai Gordon elmondta, hogy tavaly összesen több mint 330 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki Magyarországon és arra számítanak, hogy az idei összeg ennél is magasabb lesz. A nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010-ben kimerülő keretéből tavaly a magyarországi kifizetések elérték a 47 százalékot, és szintén megközelíthető a 100 százalék."
Bejelentkezés