Meglehetősen sok témát érintettek Brüsszelben a csütörtök-pénteki EU-csúcson, ahol az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tagjai találkoztak: volt szó a belsőégésű motorokról, amik 2035 utáni – alternatív üzemanyagos verzióban – való fenntartása mellett természetesen a németek kardoskodtak; ott volt a Kína-Moszkva tengely jelentette fenyegetés, az amerikai bankcsőd Európai hatásától való félelmek, és persze még több és több fegyver az ukránoknak.
A brüsszeli Politico élőben közvetíti a csúcsot, ahol máris rengeteg minden történt. Bár a csütörtöki napon a figyelmet elsősorban a németek és a belsőégésű motorjaik vitték, a Putyin-Hszi látogatás borzolta a kedélyeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként videóhívásban csatlakozott, tíz percen keresztül arról győzködve a résztvevőket, hogy a hevesen ellenálló ukránoknak gyorsítsák fel a fegyverszállításokat, „különben elhúzódik a háború”.
Egységről igazán nehéz lett volna beszélni. Külön kiemelte a lap, hogy Emmanuel Macron francia elnök kihagyta az ebédet António Guterres ENSZ-főtitkárnál, sőt a sajtót is kerülte. A Politico úgy tippelt, hogy talán a nyugdíjreform után nem szeretne rivaldafénybe kerülni. Ellenben keményen készült a németekkel való összecsapásra belsőégésű motor fronton, és az álláspontjából nem is igen engedett.
Német-közép-európai viszonylatban pedig ez volt a lényeg; mindenesetre Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozón egyértelműen felszólította az Európai Bizottságot, hogy oszlassa el Berlin aggályait az e-üzemanyaggal működő belsőégésű motorok kapcsán, és mentességet kérne azok 2035 utáni értékesítésére, kivívva ezzel többek haragját.
Óvatosságra intett Giorgia Meloni olasz kormányfő is a témában, és rámutatott: az elektromos autó technológiájához elengedhetetlen a kínaiak akkumulátor-gyártása, ami újabb kitettséget jelentene egy átállásnál, ráadásul, mint a lap megjegyzi, ez a végét jelentené Európa nagy ipari sikertörténetének: a belsőégésű motornak.
Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a Bizottság és Németország között az e-üzemanyagokról és a belsőégésű motorok uniós tilalmáról szóló tárgyalások „fokozódnak”, és megvan az akarat a megoldásra – vagyis maradt a szokásos semmitmondás.
Természetesen a háború ügye is fontos kérdéseket tartogatott, néhány érdekes gondolattal Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kínai és orosz elnökök találkozója kapcsán; Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor meglepően békepárti: szerinte „nagyszerű lenne”, ha Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozhatna és megvitathatna egy közös békekezdeményezést, amit Oroszország és Ukrajna is elfogadna – vagyis beszéljék meg a nagyok.
Emellett az EU Lengyelországgal közösen konferenciát tervez az Oroszország által elrabolt és kitoloncolt ukrán gyermekek felkutatását és hazaszállítását támogatandó – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki találkozók után; hozzátette, mindez teljesen alátámasztja az ICC Putyinra vonatkozó elfogatóparancsát, hiszen ez háborús bűn.
Ismert, az egymillió lőszer közös szállításáról szóló megállapodás megszületett, mindez faramuci módon az Európai Békeprojekt alatt fut.
Szlovákia megint túlteljesített: szerette volna, ha 3,5 milliárd euróval növelik az Ukrajnának szállítandó fegyvereket fedező 2 milliárdos, lassan kiapadó fegyveralapot, azonban a mintegy 20 állam támogatása ellenére se ment át a javaslat. Heger a kiszámíthatóságot hangsúlyozta a szállításban, illetve hogy a szlovák cégek remélhetőleg több lőszert állítanak majd elő. Azzal is elbüszkélkedett, hogy a lengyelekkel közösen Pozsony adott először vadászgépeket Ukrajnának.
Szóba kerültek természetesen az amerikai és svájci bankcsőd következményei, elsősorban az euro és az európai bankok kapcsán. Scholz dicsérte az európai bankok stabilitását, és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is igyekezett megnyugtatni mindenkit, mondván, az eurózóna bankszektora „rugalmas és erős”. És ha valamelyik bank bajba kerülne, majd az EKB kisegíti. Még szerencse, hogy 2008 réme már elég messze van.
Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentkezett Brüsszelből
Nyitókép: Facebook
Ukrajnának haladéktalanul bele kell egyeznie Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen béketárgyalásokra vonatkozó javaslatába – jelentette ki Donald Trump, amire már válaszolt is Zelenszkij.
Huszonöt drukkert szállítottak kórházba, köztük egyet életveszélyes sérülésekkel.
Brüsszel régi és új emberei ugyanazt az utasítást hajtják végre.
A támogatás szimbolikus csúcspontja.
Azt nyilvánosan mégsem ismerhette be Magyar Péter, hogy az ukrán titkosszolgálat rendelte meg az akciót!
A megbeszélés a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről szólt volna.
Mit tehet ebben a helyzetben az erdélyi magyarokat évtizedek óta támogató Orbán Viktor és a magyar kormány?
Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő a Mandinernek nyilatkozva arra is rámutatott, hogy a kémbotrány egy olyan régi ügyre hasonlít, amely után megromlott az ukrán–magyar viszony.
