Fordulat jöhet: népszavazással választanák meg az új köztársasági elnököt

2026. április 20. 20:44

A kérdésről a Nemzeti Választási Bizottság hatvan napon belül hoz döntést.

2026. április 20. 20:44
null

Országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be két magánszemély a Nemzeti Választási Iroda részére annak érdekében, hogy a jövőben a választópolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Az Economx tulajdonába került beadvány hitelesítéséről a Nemzeti Választási Bizottság dönt, amelynek elbírálására hatvan nap áll rendelkezésre.

Ezt is ajánljuk a témában

A kezdeményezés pontos kérdése így szól:
 

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák meg?”

Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás a közelmúltban a Sándor-palota épületében fogadta a parlamentbe jutott pártok vezetőit. A tárgyalások során elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyeztetett az államfővel. A találkozót követően Magyar Péter arra szólította fel a köztársasági elnököt, hogy a kormányváltás után mondjon le tisztségéről. Kijelentette: 

ellenkező esetben politikai eszközökkel mozdítanák el őt, valamint az általa „az Orbán-rendszer által kinevezett” szereplőknek nevezett tisztségviselőket.

A Tisza Párt első frakcióülését követően a politikus arról beszélt, hogy május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamás számára a távozásra. Az államfő korábbi kommunikációs igazgatója ugyanakkor jelezte: Sulyok Tamás nem tervezi, hogy önként lemond.

Eközben a népszavazási kezdeményezés benyújtói szerint a közvetlen választás erősítené az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt. Tóth László arról beszélt, hogy többek véleménye alapján jutottak arra a következtetésre, hogy ez a megoldás biztosíthatná a demokratikus működés megerősítését.

Ezt is ajánljuk a témában

A másik kezdeményező, Bubenkó Csaba szerint a köztársasági elnöki tisztséghez egy „tiszta és átlátható rendszer” illeszkedne, amelyben a választópolgárok közvetlen döntése érvényesül. Hozzátette: a javaslat célja, hogy a választók bizalma a legfelsőbb szinteken is megjelenjen.

Az új Országgyűlés alakuló ülését a tervek szerint május elején – 4-én, 6-án vagy 7-én – tarthatják meg, az előkészítő egyeztetések pedig már megkezdődtek.

Nyitókép forrása: Attila KISBENEDEK / AFP

Összesen 70 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2026. április 21. 12:05
igy van ez mindenhol ahol baloldal uralkodik, a torvenyek rajuk nem vonatkoznak
Válasz erre
0
0
csapláros
2026. április 21. 09:52
A következő lépés, hogy a MINISZTERELNÖK is BÁRMIKOR leváltható lehessen NÉPSZAVAZÉS útján. Pillanatokon belül meg lehetne alapítani az ADÓ NEM FIZETŐK pártját is, hogy népszavazással legyenek eltörölhetőek az adók is. Népszavazással terjeszthetnénk ki az ország határait VISSZA a Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélyre is. Népszavazás dönthetne arról, hogy Karácsony inkább BÍBOROS legyen, mintsem polgármester és hogy keddenként csakis zsemlét egyen a nép és csak vasárnap kiflit...
Válasz erre
1
1
gyzoltan-2
2026. április 21. 07:46
-és akkor mi lenne, ha sutba dobnánk a tartományi állapotot jelző alaptörvényt, és önálló, szuverén állam illúzióját keltő "Alkotmányt" léptetnénk életbe, mely biztosítaná az egyenlő jogú állampolgárságot! Azaz felszámolná a "pozitív diszkrimináció" által sújtott magyarság sérelmét, és megszüntethetné a "különlegesen védettek" morálisan elítélendő kiváltságait, prioritásait..! -netán leszámolna a "Minél rosszabb, annál jobb!" gyakorolt gyakorlattal, melynek eredményességével szembesülhettünk a fiatalság oktatása, nevelése terén! Az oktatásba beépült ellenséges ügynökök, e jelszó, elv, ideológia mögött vitték utcára tüntetni a megátalkodott ellenségeinket, és a megtévesztetteket.., valamint a jelszó sikerét igazoló elkábított fiatalságot..! -talán ezt is megfontolhatnánk..!
Válasz erre
1
0
H3NY3_B-Oroszlan
2026. április 21. 07:35
Má' vó't. Mármint népszavazás a témában, 1989 novemberében. Akkor ugyan szó szerint az volt a kérdés, hogy "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?", de 6400(!) szavazattal több "igen" azt eredményezte, hogy végül az új Parlament választotta meg a Patkányt, és nem a nép még valamikor 1990 áprilisa előtt - Pozsgayt; merthogy igen, az is egy "személyre szabott", pontosabban valaki ellen kezdeményezett népszavazás volt, mint amilyen ez lenne. Amúgy mire van hatalma a magyar köztársasági elnöknek? Semmire, már az elnöki kegyelmet sem gyakorolhatja szuverén módon, mármint ha jobboldali - lásd Novák bukását; a Patkány számos hasonló zűrös kegyelmi ügyben tudott következmények nélkül dönteni (pl. sorozatgyilkosok esetében).
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!