Szerintem kell és lehet is kritizálni Magyar Pétert

„Nem tudom, érdemes vagyok-e, hogy válaszoljak Pankotai Lilinek, mert bár nem én váltottam le az Orbán-rendszert, és nem én hoztam létre független oktatási minisztériumot, mint Magyar Péter, ellenben kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket, vagy amikor könnygázzal fújták le. Pankotai Lili posztját elolvasva pedig elbizonytalanodtam, melyik a fontosabb az ország szempontjából. A kiállás, vagy a valós cselekvés.

A viccet félretéve: az álkérdés azért vetődik fel, mert az egyébként általam tisztelt Lili kifogásolta, hogy Magyar Péter számon kérte a neki levelet író 17 elitgimnázium igazgatóját, hogy anno nem álltak ki a tüntető tanárok és diákok mellett. És pár dolgot Pankotai posztjából kiindulva eltudok magyarázni. 

Szerintem kell és lehet is kritizálni Magyar Pétert. Megtettem már és meg is fogom még (hajaj), de pár dolgot érdemes nem elfelejteni:

• mekkora utat járt be MP az elmúlt két évben
• mekkora szolgálatot tett a hazának
• ezzel szemben ezeknek az igazgatóknak egy része tényleg nem állt ki a tanáraik, a diákok és az oktatási rendszer mellett
• még meg sem alakult a kormány

Nekem is meg volt írva 4 napja a posztom Netanjahu meghívásáról, hogy az általa elkövetett népirtás és például a Pegasus-botrányban játszott szerepe miatt sem kellene őt az ’56 70. évfordulóján meghívni.

De még külügyminisztérium sincs, akit számon kérhetnék, ma pedig MP lényegében tisztázta, hogy nem jön Netanjahu Magyarországra. Nyilván, ha 4 napja kiírom azt, hogy irgum-burgum Netanjahu, ne jöjjön, ma kamu ünnepelhetnék, hogy az én posztom hatására döntött így Magyar Péter. De én igazából akkor fogok ünnepelni, ha az oktatási, egészségügyi, a szociális és a környezetvédelmi miniszter majd jól végzi a dolgát.

És akkor itt írjunk az oktatásról, a 17 elitiskola igazgatójának nyílt leveléről is. Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal. Lehet, ez sokaknak visszás vagy radikális, de én így gondolom. Ha pedig mégis konzultálni akar, konzultáljon a tanárokkal, a szülőkkel és a gyerekekkel is. Utóbbira is van módszertan.
Ellenben konzultáljon majd a programról, a tervekről, a jogszabályokról, a tanárokkal, a szülőkkel és a gyerekekkel.

Politikai végrehajtónak, miniszternek pedig nevezze ki azt, akiben a soha nem látott felhatalmazással megválasztott politikai közössége a legjobban megbízik. Az oktatásban és az egészségügyben is sok konfliktus lesz. Biztos, hogy lesz olyan reformterv, amivel az oktatási és egészségügyi dolgozók nagy része nem ért majd egyet, mert az ő érdekeiket sérti, vagy éppen az igazgatók nem értenek egyet, de mondjuk a gyerekeknek vagy a szülőknek, a betegeknek vagy hozzátartozóiknak, vagy a jövő nemzedékének kedvez.

Egyszerűen ezek a szektorok nem 2010-ben romlottak el, 2010 után mentek tönkre, és számos olyan berögződés van, ami kényelmes a rendszert működtetőknek, de nem működik jól tőle a rendszer. 20–30–40 éves berögződéseket kell átírni. Én azért sem az egészségügy, sem az oktatás kapcsán nem tudom azt mondani, hogy mindig jó tapasztalatom volt az ellátással és az ott dolgozókkal, még ha általánosságban elképesztően is tisztelem a munkájukat.

A rosszul működő rendszert pedig a politikai felhatalmazás és a nép érdeke tudja átírni, lesz, hogy a szakmával szemben. Ezért nem akart igazán hozzányúlni Orbán ezekhez a szektorokhoz, mert félt tőlük, mert jobban érdekelte a hatalma, a szavazók száma, mint a haza sorsa. Úgyhogy: ne, kedves Magyar Péter, a program végrehajtójáról nem kell konzultálni a szakma szervezeteivel. A programról kell, és azt át kell vinni. Aztán, ha látjuk a pontos irányt, jöhet a szakmai, meg a politikai vita. Balosként biztos lesznek kritikáim bőven.

De sok sikert ehhez, mert közös érdekünk az oktatási rendszer megjavítása!”

Nyitókép forrása: Pankotai Lili Facebook-oldala