Az év közepétől meredekebb csökkenésre számíthatunk az elemzők szerint.
25,4 százalékra mérséklődött februárban az infláció a januári 25,7 százalékos csúcsot követően, az Index által megkérdezett elemzők szerint a következő hónapokban folytatódhat ez a trend.
Pár nappal ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette: „a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés”. Hozzátette: a csökkenés a következő hónapokban is folytatódhat, sőt üteme egyre gyorsabbá válik: év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza. Ezzel megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök korábbi prognózisát, miszerint
A következő hónapok inflációs hatásaiban nagy szerepet játszanak a bázishatások, továbbá az üzemanyagárak folyamatos csökkenése – véli Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint januárban tetőzhetett az infláció. Úgy látja, hogy az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani.
Szerinte a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, a forint októberi mélyponthoz képesti erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Úgy gondolja, hogy az idei év végére egy számjegyű inflációra lehet számítani.
Az Indexnek nyilatkozó Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint is nagy valószínűséggel folytatódni fog a következő hónapokban az infláció csökkenése, ami egyértelműen a bázishatásnak is köszönhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az energiaárak emelkedése – az európai inflációt felhajtó elsődleges faktor – megfordult: a Brent olaj világpiaci ára és a holland tőzsdén jegyzett TTF gázkontraktus is a háború előtti szint alá esett vissza.
A határozott inflációs fordulat esetén megnő a tér az irányadó kamat csökkentésére, ami Magyarországon kiugróan magas európai összehasonlításban, jelentős terhet róva a jegybankra és rajta keresztül a gazdaságra. Sághy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét behatárolja a világ nagy jegybankjai – elsősorban az Európai Központi Bank – által követett monetáris politika: a hazai jegybank közleményeiben is jelzi, hogy amíg tart a kamatemelési ciklus legnagyobb gazdasági partnereinknél, nehezen tudnának árral szemben csökkenteni az irányadó kamaton. A jegybankoknak szem előtt kell tartaniuk a pénzügyi stabilitást, és érdemes kerülniük a rögtönzött döntéshozatal látszatát keltő lépéseket.
Kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy azért esett Magyarországra a választása a csúcstalálkozót illetően, mert kedveli Orbán Viktort, és hazánk egy biztonságos ország. De az sem mellékes, hogy a magyar főváros már bizonyított, minden készen áll a budapesti békecsúcsra.
A Libération szerint a szlovák és a magyar államfő azon vetélkedik, ki húz jobban Putyin felé...
Ti, akik ezt alábecsülitek – halljátok magatokat?!
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett magyarországi találkozójának már most van egy győztese: a házigazda Orbán Viktor – írja a Die Zeit.
A The Wall Street Journal cikkében a Tisza-vezért Orbán egykori szövetségesének nevezi.
Létezik olyan uniós állam, ahol visszaállították a kötelező szolgálatot, máshol csak tervezik. A magyar kormány álláspontja szilárd, a Tisza Párt szakpolitikusa szükség esetén „mindenkit berántana”.
Ukrajnában bármi megtörténhet – az állam egyre kevésbé képes kontrollálni a területét.
A tengerbe csúszó teherszállító magával rántott a vízbe egy, a kerítésen kívül várakozó szolgálati autót is.
