Az elmúlt napokban, a korábbi, fegyverkezéssel foglalkozó cikkeinkben láthattuk, hogy a legtöbb ország az USA-tól kezdve Indián és Ausztrálián át Európáig gyors ütemű fegyverkezésbe kezdett. Íme, a globális fegyverkezésről készült cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A bő egy éve kitört orosz–ukrán háborúra, a katonai konfliktusok egyre reálisabb veszélyére világszerte fegyverkezéssel, a védelmi kiadások növelésével válaszoltak az egyes kormányok szinte minden kontinensen. Ez is igazolja, hogy a veszélyek korába léptünk. Nézzük röviden, mely országok, milyen katonai, fegyverkezési válaszokat adtak e viszonylag új keletű kihívásra.
Tavaly, azaz 2022 decemberében Japán bemutatta új biztonsági stratégiáját, amelyben célként határozták meg a védelmi kiadások megduplázását a következő 5 éven belül. Ez azt jelentené, hogy Japán a második világháború óta nem látott szintre emelné a védelmi költségvetését, egyúttal az Egyesült Államok és Kína után a szigetország rendelkezne a harmadik legnagyobb védelmi költségvetéssel. Az új japán stratégia magában foglalja a megelőző csapásmérő eszközök megszerzését is.
India katonai kiadásai jelenleg a harmadik legmagasabbak a világon. 2021-ben 76,6 milliárd dollárt szántak a katonai kiadásokra, amely az előző évhez képest 0,9 százalékos növekedést jelent. Prioritásként kezeli India a belföldi fegyveripar megerősítését, aminek az is bizonyítéka, hogy a 2021-es katonai költségvetésben a kiadások 64 százalékát fordították hazai gyártású fegyverek beszerzésére.
A 2022–23-as évre vonatkozó védelmi költségvetés kifejezetten az indiai fegyveres erők modernizációját szolgálja. Kiemelendő, hogy 17,6 százalékkal nőttek a fegyverfejlesztésekre is koncentráló k+f-szektornak szánt anyagi források.
Ausztrália is fegyverkezésbe kezdett, amit szintén a kínai fenyegetés motivált. Tavaly ősszel érkezett a bejelentés, hogy az ausztrál kormány 325 millió dollár értékben fektet be következő generációs fegyverekbe, felszerelésekbe, de ezek szállítását csak a 2020-as évek közepére várják. Habár az ausztrál miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy bár ezekben a stratégiailag bizonytalan időkben elkötelezettek a védelmi kiadások növelése mellett, ám ez nehézségekbe ütközik. Várhatóan a védelmi kiadások nominálisan 7 százalékkal fognak nőni, de a reálértéken számolt növekedés 1 százalék környékén lesz, így a védelmi kiadások már második éve csökkennek: 2,11 százalékról 1,96 százalékra úgy, hogy a finanszírozási keret változatlan maradt.
Jelenleg tehát valójában nem tudja az ausztrál kormány fedezni a növelni kívánt védelmi kiadásokat, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben se tudná vagy akarná növelni azokat.
A védelmi kiadásokat 8 százalékkal megemelték, mikor a Kongresszus tavaly decemberben elfogadta a 858 milliárd dolláros törvényjavaslatot. GDP-arányosan egyébként az USA rengeteget költ katonai kiadásokra. A törvényjavaslat tartalmaz jelentős fizetésemelést a szolgálatban lévőknek, valamint megerősíti Ukrajna és Tajvan katonai támogatását is. Maga a jogszabály 817 milliárd dollárt engedélyezne a védelmi minisztérium számára, ami 45 milliárd dollárral magasabb, mint ami Biden kérelme volt.
A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó emelés célja az infláció hatásainak kezelése volt. A törvényjavaslat összefoglalója szerint 12,6 milliárdot szánnak a vásárlásokat, 3,8 milliárdot a katonai építési projekteket, valamint 2,5 milliárdot az üzemanyag-vásárlásokat érintő inflációs hatások kompenzálására. Ezen kívül ennek a keretében fogják megerősíteni a kibervédelmet, valamint a légierő és szárazföldi erők védelmi képességét is.
A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak határozottan jelezte, hogy nem szeretné emelni a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára, mint elődje, helyette a 2-2,5 százalékot tartotta reális célkitűzésnek. Egy 2,5 százalékos célkitűzés is jelentős emelést mutat. Az Egyesült Királyság a NATO tagországok közül így is második helyen áll a védelmi kiadásokat tekintve és ezt tervezik még tovább emelni válaszul az orosz-ukrán háború fenyegetésére.
Németországban szintén vége a pacifista magatartásnak. Japánhoz hasonlóan szeretnék, ha védelmi kiadásaik elérnék a GDP 2 százalékát, mindezt úgy, hogy az utóbbi években 1 százalék környékén tartották a védelmi kiadásokat. Németországnak ez azért lesz nehéz, mert évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentrált, nem a fegyverkezésre. Ez oda vezetett, hogy a magas rangú katonai tisztviselőik kiöregedtek, a haderő leharcolttá vált. Továbbá a friss védelmi miniszterváltás is fennakadásokat okoz rövid távon. A kancellár egyúttal fegyverrendszer-beszerzéseket is bejelentett: Izraeltől csúcstechnológiás drónokat, az USA-tól F–35-ös repülőgépeket vásárolnak.
Amennyiben jóváhagyja az összes NATO tagállam Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, úgy két jelentős katonai erővel rendelkező országgal bővülne a védelmi szövetség. A csatlakozáshoz viszont mind a 30 tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt: már csak Törökország nem vitte parlament elé a kérdést. A magyar parlament rövidesen dönthet a csatlakozási kérelmek elfogadásról. A nagyobb probléma Törökország: Erdoğan a napokban jelentette be, hogy Finnország csatlakozásával szemben már nincsenek fenntartásai, de Svédországgal szemben igen, mivel az egyik hétvégén Stockholmban nyilvánosan égették el a Koránt, az iszlám szent könyvét.
Magyarország is elkötelezett, hogy védelmi kiadásai elérjék a NATO által megkövetelt 2 százalékot a GDP arányában. Az elmúlt években nagy lendülettel folyt a haderő modernizálása. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében jelentős haderőfejlesztés zajlik itthon, amellyel az európai hadiiparba is beágyazódunk. Eredetileg 2024-re vállalta Magyarország, hogy eléri a 2 százalékos célt, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a 2023-as költségvetésben már elérik a katonai kiadások a GDP-arányos 2 százalékot.Zárásként pedig vessük össze, hogy hogyan alakultak a vizsgált országok védelmi kiadásai 1960 és 2021 között.
1. ábra: Forrás: Worldbank.
Összességében tehát az orosz–ukrán háború, valamint ezzel párhuzamosan Kína egyre agresszívabb fellépése az indo-csendes-óceáni térségben arra sarkallta 2022-től kezdődően világszerte az országokat, hogy exponenciálisan növeljék a – láthatóan jelentősen visszacsúszó – védelmi kiadásaikat. Ezeket a törekvéseket pedig többé-kevésbé úgy tűnik, hogy a jövőben siker koronázhatja.
Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szombat hajnalban közölte legfrissebb országjelentését az S&P Global Ratings, amely megállapította Románia adósbesorolását.
Így védenék meg a kontinenst Irántól.
A Tisza Párt elnöke végre megszólalt az ukrán olajembargó ügyében.
A honvédelmi miniszter szerint Magyarország egy zsarolóállam olajblokádja alatt áll Szlovákiával együtt.
Nem engedünk a zsarolásnak! Meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását, békéjét és biztonságát!
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Kisvárdán állítják, a ZTE szabálytalan gólt szerzett ellenük, a VAR mégsem avatkozott közbe.
