Annak fényében, hogy azóta az orosz hadsereg tönkre bombázta és -rakétázta az ukrán nagyvárosokat, és pusztító háborúban küldi sírba az ukrán katonákat és saját fegyveres erőit, különös olvasni Putyin értekezéseit arról, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy és ugyanaz, és az a folyamat, ami elválasztotta és szembeállította őket, az „közös tragédia és szerencsétlenség”.
Az orosz-ukrán viszonyok Putyin nézőpontjából történő részletes elemzése mellett azonban van néhány kitétel az orosz elnök írásában, ami minket, magyarokat és saját nemzeti történelmi felfogásunkat is érinti.
Putyin szerint a 2. világháborúban Kárpátalját „felszabadították” a szovjet seregek
a szovjet seregek(emlékezzünk: Kárpátalja akkoriban újra, néhány évig Magyarország területe volt, ahogy az azt megelőző évezreden keresztül is). Putyin ezzel kapcsolatban arról ír, hogy a helyi ruszinok önálló „kárpáti köztársaságként” akartak a Szovjetunióhoz csatlakozni, de nem ez történt, hanem Ukrajnához kerültek. Az orosz elnök szerint a modern Ukrajna teljes egészében a szovjet korszak terméke.
Kárpátalja még egy helyen kerül elő Vlagyimir Putyin értekezésében – ahol kifejti azt, hogy Lengyelország 18. századi nagyhatalmi felosztásával (amikor Poroszország, Ausztria és Oroszország egymás között feldarabolta a korábbi hatalmas királyságot, s Moszkva vette magához Varsót és a lengyel centrumrégiót) „ősi orosz földeket” szerzett vissza az Orosz Birodalom – de nem az összeset arrafelé.