Putyin bejelentette: indul a Dnyipróban bevetett hiperszonikus rakétarendszer sorozatgyártása
Az orosz elnök szerint az Oresnyik a stratégiai fegyverekhez hasonlítható, de nem tömegpusztító eszköz, hanem precíziós fegyver.
Az orosz elnök egy vele készített interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország készen áll majd a többi hatalom hiperszonikus fegyvereinek elhárítására.
Előbb-utóbb a többi hatalomnak is lesz hiperszonikus fegyvere, de Oroszországnak addigra valószínűleg meglesznek az eszközei ezek megsemmisítésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami csatorna által vasárnap sugárzott interjújában.
„Mindig is azt mondtam, és most is megismételhetem, hogy a világ vezető katonai hatalmai minden bizonnyal rendelkeznek majd ugyanolyan fegyverekkel, mint amilyenek ma vannak Oroszországnak, konkrétan hiperszonikus fegyverekkel. De 2018 óta senki másnál még nem jelentek meg ezek a fegyverek” – mondta Putyin.
Ma még senki sem képes elfogni a hiperszonikus rakétákat
Az orosz elnök szerint a többi ország arzenáljában is megjelenik majd a hiperszonikus fegyver
„Úgy gondolom, hogy képesek leszünk kellemesen meglepni partnereinket azzal, hogy amikor megjelennek náluk ezek a fegyverek, akkorra nekünk már nagy valószínűséggel lesznek eszközeink az e fegyverek elleni küzdelemhez. Ma senki sem képes elfogni őket (a hiperszonikus rakétákat), a sebességük olyan, hogy lehetetlen elfogni őket, ebben áll jelenlegi helyzetünk egyedisége. De sok ország dolgozik ezen, tudjuk, hogy más országok is dolgoznak rajta, és mi is dolgozunk” – tette hozzá. Putyin a műsorban megismételte, hogy
Hangot adott véleményének, miszerint a szovjet államalakulat szétesése az akkor a Szovjetunió nevet viselő történelmi Oroszország szétesése volt.
Oroszország szétesése keményebb következményekkel járt volna, mint Jugoszláviáé
Álláspontja szerint Oroszország a '90-es években elvesztette szuverenitásának jelentős részét. Emlékeztetett rá, hogy Európa részéről számos bírálat érte az Oroszországba meghívott amerikai tanácsadók tevékenységét. Úgy vélekedett, hogy
nem volt annál „megalázóbb” helyzet, mint amikor többszáz külföldi tanácsadó tevékenykedett a hazájában.
Az elnök egyebek között az is elmondta: Európa a '90-es években biztos volt benne, hogy Oroszország Jugoszlávia sorsára jut, amely keményebb következményekkel járt volna, mint Jugoszlávia szétesése.
ahogyan az erre vonatkozó megállapodás értelmében dukált volna, holott Oroszország magára vállalta és kifizette az egész szovjet államadósságot.
(MTI)
Kép forrása: MTI/EPA/Keystone/Denis Balibouse